studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Deception detection
sztereotípiák a háttérbe szorulnak, fokozott kontroll lesz észlelhető. 21 Egy ezzel
összefüggő kísérletben 34 hallgatót vizsgáltak meg, akik azt a feladatot kapták, hogy
egy valós és egy kitalált történetet írjanak le egy szenzorokkal ellátott felületre. A
résztvevők írásképeinek részletei, például a különböző betűk egymáshoz viszonyított
aránya anélkül változtak, hogy a hallgatók észrevették volna. Az észrevétlen
eltérések oka, hogy kitalált szöveg esetén koncentrálni kell a hazugságra, miközben
húsz éves kortól maga az írás automatizált folyamat. Mivel a hazug ember a
hazugsággal van elfoglalva, az automatizált folyamatok részlegesen blokkolódnak: a
hazugságok által igénybe vett agyterület hiányzik az íráshoz, ezért változik az íráskép.
22
A komputeres grafometria legnagyobb előnye, hogy képes mérni, illetve elemezni
a levegőben lejátszódó folyamatokat is, azt, amikor az automatikus mozgások
tudatossá válnak, ezáltal „szinte kijátszhatatlan” őszinteségvizsgálóként funkcionál,
amely előtt nagy jövő áll mind Magyarországon, mind a világ többi részén.
3. EEG- agyi ujjnyom
Az Elektroenkefalográfia (a továbbiakban: EEG) a pszichés működés hátterét vizsgálja,
ezáltal segít eldönteni, hogy egy bizonyos információ létezik-e, elraktározódott-e
a vizsgált ember agyában. A műszer a neuronok elektromos aktivitását méri,
az agyhullámok reakcióját, amelyeket az alany produkál a neki mondott szavak,
frázisok, a számítógépen mutatott képek hatására. Az agyi ujjnyom feltalálója a
Harvard egyetemen képzett Lawrence Farwell. A műszer alapja az agy eltérő működése,
különböző folyamatok elindulása ismert és releváns, valamint ismeretlen és
irreleváns információk esetében.
A vizsgálat során a gyanúsított egy érzékelőkkel teli fejpántot visel agytevékenységének
mérése céljából. A vizsgáló figyeli az agyműködés változását a bűncselekménnyel
kapcsolatos képek mutatása és szavak elhangzása során. Az ingerek, amelyek
érik az alanyt három csoportba oszthatóak: az első a semleges, sem a nyomozás,
sem az alany számára nem releváns ingerek csoportja. A második a már releváns
ingereké, a harmadik pedig a legalaposabb vizsgálat, ahol olyan releváns információkat
közölnek a vizsgálat alá vont személlyel, amelyről korábban azt állította,
hogy nem tudja, nem ismeri azokat. Ezek olyan részletinformációk, amelyekkel
csak az elkövető, vagy a nyomozóhatóság rendelkezhet, nem hozták tehát nyilvánosságra,
így egy ártatlan gyanúsított, vagy a közvélemény nem ismeri őket. A legfontosabb
a vizsgálat e szakasza, mivel itt lehet elkülöníteni az elkövetőt (aki rendelkezik
azzal a bizonyos többletinformációval) attól, aki „az újságban olvasta”, illetve
esetleg a többszöri kihallgatása által váltak számára ismertté a cselekmény egyes
részletei. A három ingercsoportra adott reakciókat összehasonlítva az agyi
ujjnyomrendszer matematikailag kiszámolja és meghatározza azt, hogy az információ
létezik-e („information present”), vagy hiányzik („information absent”) a személy
agyában.
21 Agárdi: i.m. 40. o.
22 http://index.hu/tudomany/2009/09/08/a_keziras_alapjan_leleplezheto_aki_hazudik/
(2011.12.01.)
363