studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Kárfelelősség az Európai Unió környezeti jogának tükrében
által szeptember 23-án elvégzett utolsó helyszíni ellenőrzés mindent rendben talált a
másfél héttel később ökológiai katasztrófát okozó tározón. Mára kiderült, hogy az
állami szervek részéről senki nem ellenőrizte, hogy a gátak megfelelő állapotban
vannak-e. Továbbá, a gyár katasztrófavédelmi leírásában tervbe vett 250 ezer
köbméter vörösiszap helyett legalább 700-800 ezer köbméter lucskos massza ömlött
ki.
3. Új megközelítés
A hulladékgazdálkodás jogi szempontból elég jól körbehatárolt terület, amely szoros
összefüggésben áll a környezetvédelmi előírásokkal. Az irányadó jogszabályok: a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve a hulladéklerakással foglalkozó
20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletet. A tevékenységet és a környezetvédelmi
szempontokat lefedő jogszabályanyagon túlmenően a Polgári törvénykönyv – jelen
esetben – kártérítési felelősséget szabályozó előírásai is irányadóak, miként a hulladékgazdálkodásról
szóló törvény is kitér a kártérítési felelősség kérdésére. Utóbbi
kimondja, hogy a hulladékkal való környezetveszélyeztetés, vagy környezetkárosítás
esetén a fent már említett, a környezetvédelem általános szabályait tartalmazó 1995.
évi LIII. törvény rendelkezésein túl a törvény a környezetveszélyeztető tevékenységgel
okozott kárra a Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályait rendeli
alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a fenti jogszabályok tehát áttételesen ugyan, de
végül a Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályainak alkalmazásához vezetnek.
4. A Mal Zrt.-nek bizonyítani kell
A polgári jogi kártérítés körében jelen esetben nem a károsultaknak vagy az őket
képviselő szerveknek kell bizonyítania, hogy a károk az üzem működtetése során
tanúsított gondatlanságból eredtek. Az üzembetartó kizárólag akkor mentesül a
kárfelelősség alól, ha ő bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő,
vagyis annak oka valamiféle természeti esemény, vis maior vagy éppen a károsult
közrehatása. Az elmúlt időben felmerült ugyan az is, hogy az állandó esőzések,
esetleg a folyamatos szeles idő áll a katasztrófa hátterében, ám ilyen, rendszeresen
felmerülő időjárási körülményekre történő hivatkozás nem lehet alapja a
kárfelelősség alóli kimentésnek. Kérdéses tehát, hogy Mal ezen bizonyítási
kötelezettségének eleget tud-e tenni. Vajon ténylegesen az évi csapadékmennyiség
átlagot meghaladó mértéke okozta-e a katasztrófát, és amennyiben igen, ez
elháríthatatlan oknak számít-e a hulladéktározó üzemeltetője szempontjából? A fent
már említett 20/2006-os miniszteri rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a
hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő monitoring feladatokat, így
például azt, hogy prevenció céljából a csapadékmennyiséget naponta kell mérni,
illetve a hulladéklerakó, valamint a hulladék mechanikai szerkezetét, annak
lehetséges változásai miatt minimum éves gyakorisággal kell ellenőrizni. Felmerül a
kérdés, hogy a Mal Zrt. e kötelezettségeinek eleget tett-e, és amennyiben igen, úgy a
látható következmények elhárításához szükséges lépéseket megtette-e? Ezeknek a
kérdéseknek a megválaszolása elvezethet a polgári jogi kártérítési felelősség
73