studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérd<strong>és</strong>ei<br />
főtanácsnoki indítványának 13 a 42. <strong>és</strong> 43. pontja kimondta, hogy a term<strong>és</strong>zetes vagy<br />
jogi személyektől eltérően a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati<br />
szervezetek mindig az „érintett nyilvánosság” tagjainak minősülnek feltéve, hogy az<br />
1. cikk (2) bekezd<strong>és</strong>ével összhangban megfelelnek a „nemzeti jog szerinti<br />
követelményeknek”. Az e meghatározásnak megfelelő valamennyi környezetvédelmi<br />
szervezet jogait „olyan jognak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek”, e szervezetek<br />
„érdekeltségét” pedig „kellő mértékűnek” kell tekinteni. Ezek a szervezetek tehát<br />
automatikusan rendelkeznek a bírósághoz fordulás jogával. Ezen kívül az indítvány<br />
azt is hozzátette, hogy a bírósághoz fordulás jogával kapcsolatos rendelkez<strong>és</strong>ek az<br />
egyes tagállamok eljárásjogi keretein belül érvényesek. Ez azt jelenti, hogy mind a<br />
term<strong>és</strong>zetes, mind a jogi személyekre, mind a környezetvédelmi szervezetekre<br />
továbbra is vonatkoznak a hazai eljárásjog r<strong>és</strong>zét képező, a nemzeti bíróságok<br />
illetékességére, a határidőkre, a jogképességre stb. vonatkozó szabályok.<br />
Az Aarhusi Egyezmény elutasította az actio popularis bevezet<strong>és</strong>ét a<br />
környezetvédelmi ügyek vonatkozásában, azonban a környezetvédelmet előmozdító<br />
nem kormányzati szervek, NGO-k szerepét megerősítette. E megoldás célja az volt,<br />
hogy az actio popularis maximalista megközelít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a minimalista felfogás közötti<br />
köztes megoldást válasszanak, amely szerint az egyéni keresetindítás joga csak a<br />
közvetlenül érdekelt feleket illeti meg. A nem kormányzati szervezetek különleges<br />
kereshetőségi joggal történő felruházása összeegyezteti e két álláspontot. 14<br />
Mitől lesz valaki érintett? Közvetlen <strong>és</strong> személyes érintettséget kelljen bizonyítani,<br />
vagy a közvetett érintettség is már megfeleljen? Az Aarhusi Egyezmény<br />
követelményként állítja, 9. cikkének (2) bekezd<strong>és</strong>ében, hogy a felek biztosítják a<br />
hozzáfér<strong>és</strong>t az igazságszolgáltatáshoz, a nyilvánosság azon tagjai számára, akik<br />
„kellő érdekeltséggel rendelkeznek a dönt<strong>és</strong>ben, vagy, alternatívan, jogaik sérül<strong>és</strong>ét<br />
állítják, amennyiben a fél közigazgatási eljárási törvénye ennek fennállását előfeltételként<br />
szabja”.<br />
Az Európai Unióról szóló szerződ<strong>és</strong> (továbbiakban EUSz) a 263. cikkében 15<br />
közvetlen <strong>és</strong> személyes érintettséget kíván meg, amikor kimondja, hogy: bármely<br />
term<strong>és</strong>zetes vagy jogi személy […] eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt<br />
közvetlenül <strong>és</strong> személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül<br />
érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási<br />
intézked<strong>és</strong>eket.<br />
A két jogforrás között az egyik különbség az, hogy míg az Aarhusi Egyezmény<br />
megerősítette az NGO-k szerepét, addig az EUSz gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe<br />
hozta őket. Az utóbbinál a személyes érintettség csak akkor áll fenn általános hatályú<br />
jogi aktusok esetén, ha az adott term<strong>és</strong>zetes vagy jogi személyeket bizonyos<br />
különleges tulajdonságaik vagy olyan ténybeli körülményeik miatt érinti, amelyek e<br />
13 Eleanor Sharpston Főtanácsnok indítványa. 2009. július 2. C-263/08. sz. ügy ld. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62008CC0263:HU:HTML<br />
(2011.12.01.)<br />
14 uo. 63. pont<br />
15 Az EKSz korábbi 230. cikk (4) bek.<br />
83
Change language