studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Greksza Veronika<br />
lesz, mégpedig az alapvető jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosa. A zöld lobbynak azt azért<br />
sikerült elérnie, hogy e biztosnak kötelező legyen kinevezni egy helyettest a jövő<br />
nemzedékek érdekeinek védelmére. Azonban már nem lesz önálló, ugyanis az alapvető<br />
jogok biztosa utasíthatja majd.<br />
Összegz<strong>és</strong>képpen elmondhatjuk, hogy egy lehetséges eg<strong>és</strong>zséges környezethez<br />
való jognak az egyéneket is alanyává kellene tenni, hogy érdekelté tegyük őket a<br />
környezet védelmében, másr<strong>és</strong>zt az egyéni jog garanciális jellege miatt. Ez az egyéni<br />
jog azonban nem lenne korlátlan, ideálisnak mutatkozik az a megoldás, miszerint az<br />
egyéneknek közvetlen érdekeltséget kell bizonyítani. Az NGO-k általános, korlátozásoktól<br />
mentes perképességével egyetértek. Ideális <strong>és</strong> hatékony megoldás lenne,<br />
hiszen több egyén követel<strong>és</strong>ét egyetlen keresetben fognák össze, így az az érv, hogy<br />
az NGO-k általános perképessége túlterhelné vagy megbénítaná a bíróságokat, nem<br />
állja meg a helyét. Az NGO-k olyan szaktudással bírnak, ami garancia arra, hogy<br />
csak a jelentős ügyekben fordulnának bírósághoz, már csak azért is, mert nem vállalhatnak<br />
fel egy lehetséges vereséget az esetleges perköltség kockázata miatt, hiszen<br />
az akár tönkre is tehet egy-egy civil szervezetet. Ezért el kell vetni minden<br />
olyan korlátozást, amelyek inkább akadályozzák, mint megkönnyítik a környezetvédelmi<br />
szervezetek közigazgatási <strong>és</strong> bírósági eljárásban való r<strong>és</strong>zvételét.<br />
Az említett főtanácsnoki indítvány is rámutat arra, hogy a Bíróság ítélkez<strong>és</strong>i gyakorlatában<br />
többször kimondta, hogy a tagállamok nem írhatnak elő olyan eljárási<br />
szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik a közösségi jogrend által biztosított jogok<br />
gyakorlását, ezért ha szűk körben rendelkeznek a szervezetek a bírósághoz fordulás<br />
jogával, az ellentétes a tényleges érvényesül<strong>és</strong> közösségi jogi elvével. 21<br />
V. Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásának eljárási <strong>és</strong><br />
anyagi vonatkozásai<br />
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásnál alapvető kérd<strong>és</strong>, hogy az anyagi<br />
vagy az eljárásjogi szabályozást erősítsük, vagy mind a kettő ugyanolyan súllyal<br />
kerüljön szabályozásra. Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, hogy milyen jellegű szabályozás<br />
érné el leghatékonyabban a célját, <strong>és</strong> lenne a legideálisabb a kialakult körülmények<br />
között, ahhoz tisztában kell lenni a szabályozottság jelen szintjével. Jelen<br />
esetben, míg az anyagi környezeti jog jogosultját megilleti egy speciális minőségű<br />
környezet, addig a környezeti eljárás jog esetében a jogosultat megilleti az információhoz<br />
való hozzáfér<strong>és</strong>, dönt<strong>és</strong>hozatalban való r<strong>és</strong>zvétel, <strong>és</strong> az igazságszolgáltatáshoz<br />
való jog. Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog anyagi <strong>és</strong> eljárásjogi r<strong>és</strong>ze azonban<br />
eltérő mértékben fejlődött.<br />
1. Környezeti eljárásjogok<br />
A környezeti eljárásjogok széles körben már elfogadottak, <strong>és</strong> szabályozottak. Számos<br />
olyan nemzetközi szerződ<strong>és</strong> született már, amely a r<strong>és</strong>zes államok kötelezettsé-<br />
21 Eleanor Sharpston Főtanácsnok indítványa. 2009. július 2. C-263/08. sz. ügy ld. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62008CC0263:HU:HTML<br />
(2011.12.01.)<br />
86
Change language