studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Alkotmánymódosítások Magyarországon
Az új normaszöveg előírja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó
szabadságát és sokszínűségét. 37 A sajtó sokszínűségének védelme szövegileg új
elem az Alkotmányban, ugyanakkor az AB a 37/1992. (VI. 10.) számú határozatával
kezdődően mindvégig olyan kiemelkedő alkotmányos értéknek tekintette, amely
nem hogy nem korlátozza alkotmánysértő módon a sajtószabadságot, hanem
éppenséggel annak egyik előfeltétele. 38
Új rendelkezés, hogy a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében
mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. 39
Probléma, hogy a szabályozásból kimaradt a tájékoztatási monopóliumok tilalma. A
tájékoztatáshoz való jog előtt szereplő „megfelelő” kitétel azt jelenti, hogy csak
„valakinek megfelelő tájékoztatáshoz van joga mindenkinek, nem pedig úgy
általában a tájékoztatáshoz”? 40 „A »megfelelő tájékoztatás« jelentése a
médiaszabályozás előírásaiból bontható ki, ez alapján a tájékoztatásnak – az
elektronikus médiumokat kötelező kiegyensúlyozottságon túl – hitelesnek,
pontosnak, gyorsnak, sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek kell lennie [lásd
Sajtótörvény 2. § (1) bekezdés és Médiatörvény 4. § (1) bekezdés].” 41 Helyesebb
lenne tájékozódás és tájékoztatás jogáról beszélni a tájékoztatás helyett. 42 Az
informálódás vagy tájékozódás szabadsága „valamely, az egyén tájékozódásához
szükséges, vagy a demokratikus akaratképzésben, illetve az individuum közről
kialakított felfogásában szerepet játszó, azt meghatározó közérdekűnek számító
információ megismerésére és terjesztésére vonatkozik. A tájékozódáshoz való jog
azonban nem valósulhat meg másik aspektusa, a tájékoztatáshoz való jog nélkül,
amely viszont feltételezi az információkhoz való hozzájutás lehetővé tételét.” 43
A 61. § (4) bekezdése a következőképpen szól: a Magyar Köztársaságban
közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai
identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában,
gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti,
etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati
médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm
közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak
megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott
közösségei őrködnek. 44 A módosítás előtt a közszolgálati média csak közvetett
módon jelent meg, amikor az Alkotmány előírta, hogy kétharmaddal kell
rendelkezni a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint
37
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról 1. §
38
Koltay: i.m. 3. o.
39
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról i.m. 1. §
40
Drinóczi: i.m. 68. o.
41
Koltay: i.m. 5. o.
42
Drinóczi: i m. 68. o.
43
Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József – Tilk Péter – Zeller Judit: Magyar
alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006. 288. o.
44
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról 1. §
175