studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Baumgartner Péter<br />
Meg kell vizsgálni azonban a könnyű testi sért<strong>és</strong>hez <strong>és</strong> a nagyobb értéket nem<br />
meghaladó rongáláshoz fűződő speciális viszonyt. Külön kiemelném ehelyütt, hogy<br />
pusztán a nyelvtani értelmez<strong>és</strong>nek (interpretatio grammatica) köszönhetően a<br />
Legfelsőbb Bíróságnak sikerült olyan bonyolulttá tenni ennek az alapvetően<br />
kieg<strong>és</strong>zítőnek szánt tényállás gyakorlati megítél<strong>és</strong>ét, hogy az komoly problémát<br />
jelent a jogalkalmazás számára. A 34/2007 BK vélemény szerint tehát a garázdaság<br />
alapesete halmazatban állhat mind a könnyű testi sért<strong>és</strong>sel, mind a rongálás<br />
bűncselekményének alapesetével. Előbbi indoka: „a személy elleni erőszakos<br />
magatartással elkövetett garázdaság a könnyű testi sért<strong>és</strong> okozását nem<br />
szükségszerűen foglalja magában”. Mivel általánosságban elfogadható a tétel, hogy<br />
az elkövetőt minden bűncselekményéért felelősségre kell vonni, a halmazati<br />
büntet<strong>és</strong> valóban indokoltnak látszik. Azonban vitába lehet szállni ezzel a nézettel,<br />
ha a gyakorlat szolgál alapul. Aránytalanul súlyos büntet<strong>és</strong>ek kiszabását<br />
eredményezheti, ha az állásfoglalás a gyakorlatban érvényesül. A kis súlyú<br />
cselekmények szigorú felelősségre vonása pedig alapjaiban rengeti meg a büntet<strong>és</strong><br />
céljára vonatkozó felfogást. Csupán elméleti kérd<strong>és</strong>, de kétségtelen tény, hogy az így<br />
keletkező halmazati büntet<strong>és</strong> felső határa ugyanúgy három évig terjedő<br />
szabadságveszt<strong>és</strong>, mint például az emberkereskedelem alapesetéé. (Btk. 175/A. §) A<br />
társadalomra veszélyesség össze sem hasonlítható, álláspontom szerint túlzó a<br />
három év szabadságveszt<strong>és</strong> kiszabásának még a lehetősége is. A garázdaság összes<br />
bűntetti alakzata halmazatban állhat nem csupán könnyű, hanem súlyos testi<br />
sért<strong>és</strong>sel (másképpen a testi sért<strong>és</strong> bűntettének alapesetével) is.<br />
A büntet<strong>és</strong>i tételek megváltoztatásával, illetve a minősített esetek számának<br />
megnövel<strong>és</strong>ével érdekes helyzet állt elő. A Legfelsőbb Bíróság logikáját követve a<br />
garázdaság súlyosabb minősített esete ugyanis a korábban leírtakon felül a<br />
gondatlanságból elkövetett emberöl<strong>és</strong>sel, az aljas indokból vagy célból, a<br />
védekez<strong>és</strong>re vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett, a<br />
maradandó fogyatékosságot vagy súlyos eg<strong>és</strong>zségromlást okozó <strong>és</strong> a különös<br />
kegyetlenséggel elkövetett testi sért<strong>és</strong>sel (tehát a testi sért<strong>és</strong> egyes minősített<br />
eseteivel), illetve az önbíráskodás alapesetével is halmazatban állhat majd. A<br />
felsorolás nem teljes, a gyakorlati megvalósulást tekintve legvalószínűbb olyan alaki<br />
halmazati eseteket említettem itt, amelyekben személy elleni erőszak fordul elő.<br />
Érdekesség, hogy ezt a következtet<strong>és</strong>emet egyelőre nem foglalták írásba, így nem<br />
zárható ki az ezzel ellentétes gyakorlat kialakulása sem. Mindenesetre logikusnak<br />
tűnhet a Legfelsőbb Bíróság eddigi értelmez<strong>és</strong>ének megfelelő, ilyen irányú folytatás.<br />
A testi sért<strong>és</strong>nél még bonyolultabb helyzetet teremt, ha az elkövető a garázdaságot<br />
dolog elleni erőszakkal valósítja meg. A rongálás tényállásának felépít<strong>és</strong>éből<br />
adódóan nehéz a feladata a jogalkalmazónak, ha a Legfelsőbb Bíróság véleményével<br />
konform ítéletet szeretne hozni.<br />
A garázdaság a rongálás szabálysért<strong>és</strong>ével nem állhat halmazatban, hiszen<br />
ugyanazzal a cselekménnyel az elkövető nem valósíthat meg egyszerre<br />
bűncselekményt <strong>és</strong> szabálysért<strong>és</strong>t, ilyen esetben csupán a bűncselekmény miatt<br />
vonható felelősségre. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a szabálysért<strong>és</strong>i<br />
értékhatárt meg nem haladó állagsérül<strong>és</strong> a garázdaságot megvalósító dolog elleni<br />
erőszak szükségszerű velejárója. A Btk. 138/A. § szerint a szabálysért<strong>és</strong>i értékhatár<br />
húszezer forint, tehát az okozott kár nagysága ebben az esetben ezt az összeget nem<br />
298
Change language