studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A biztosítéki célú vételi jog<br />
(2) bekezd<strong>és</strong>e 18 alapján megtámadhatja az adásvételi szerződ<strong>és</strong>t. (További eszköz<br />
lehet a kötelezett kezében a Ptk. 375. § (3) bekezd<strong>és</strong>e 19 szerinti bíróság által<br />
mentesít<strong>és</strong>, mely funkciójából adódóan a gyakorlatban nem kerül alkalmazásra.)<br />
Term<strong>és</strong>zetesen így csupán a durva aránytalanságok küszöbölhetők ki, <strong>és</strong> nem lehet a<br />
valós forgalmi értékhez igazítani a vételárat. Ugyanakkor a biztosítéki ügyletet a<br />
hiteljogviszony összefügg<strong>és</strong>rendszerébe helyezve látható, hogy ez nem súlyos<br />
érdeksérelem, hiszen ez a biztosíték kedvezőbb kondíciójú kölcsönt tesz elérhetővé<br />
a kötelezett számára, ennek pedig az alacsonyabb vételár egyfajta ellentételez<strong>és</strong>ét<br />
adja.<br />
Felvetik továbbá, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizet<strong>és</strong>képtelenné válása<br />
esetén az opció jogosultja más hitelezők megkárosításával, őket megelőzően nyer<br />
kielégít<strong>és</strong>t. 20 Ezzel szemben a Cstv. 38. § (4) bekezd<strong>és</strong>e értelmében a felszámolást<br />
elrendelő jogerős végz<strong>és</strong> Cégközlönyben való közzétételének napját követően már<br />
nem élhet beszámítással a hitelező <strong>és</strong> a vételárat meg kell fizetnie a felszámolónak.<br />
Ebből azt a következtet<strong>és</strong>t vonhatjuk le, hogy a felszámolási eljárás megindulását<br />
követően gyakorlatilag megszűnik a vételi jog biztosítéki funkciója. A kérd<strong>és</strong><br />
bővebb tárgyalását e dolgozat kereti nem teszik lehetővé.<br />
II. A biztosítéki célú vételi jog fogalma<br />
1. A vételi jogról általában<br />
A vételi jog egységes intézmény. 21 A biztosítéki célú opció megkülönböztet<strong>és</strong>e ezért<br />
elméleti jellegű, a gazdasági funkción alapuló önkényes elhatárolás. Amikor tehát a<br />
biztosítéki célú opcióról beszélünk, akkor a gazdasági életben betöltött sajátos, a<br />
szerződ<strong>és</strong> eredeti céljától eltérő célra alkalmazott vételi jogot alapító szerződ<strong>és</strong>ek<br />
köréről van szó. Mégis e szerződ<strong>és</strong>ek sajátos funkciója, az alapügylethez fűződő<br />
viszonya miatt indokolt a biztosítéki céllal létesített vételi joggal külön<br />
foglalkoznunk, azonban a kiindulási alapot a vételi jog Ptk-beli szabályai alkotják.<br />
Term<strong>és</strong>zetesen a vételi jogot alapító szerződ<strong>és</strong>re is vonatkoznak a Ptk. negyedik<br />
r<strong>és</strong>zének I. címében elhelyezett általános szabályai a szerződ<strong>és</strong>i jognak, így a<br />
szerződ<strong>és</strong>i szabadság elvi szintű szabálya is, következ<strong>és</strong>képpen a tulajdonosnak<br />
jogában áll dolgát vételi joggal megterhelni, akár olyan megfontolásból is, hogy<br />
azzal egy másik szerződ<strong>és</strong>hez nyújtson fedezetet. A Ptk. a vételi jogot az adásvétel<br />
különös nemeként szabályozza. A kódex az intézménynek egy vegytiszta<br />
18 Ha a szolgáltatás <strong>és</strong> ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás<br />
szándéka vezetné, a szerződ<strong>és</strong> megköt<strong>és</strong>ének időpontjában feltűnően nagy az<br />
értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél a szerződ<strong>és</strong>t megtámadhatja.<br />
19 A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkez<strong>és</strong>e hiányában – a vételi jogból folyó<br />
kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog enged<strong>és</strong>e után<br />
körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesít<strong>és</strong>e tőle nem<br />
várható el.<br />
20 Gárdos – Gárdos: i.m. 44. o.<br />
21 Juhász László: Hozzászólás Sándor István „A vételi jogot alapító szerződ<strong>és</strong>ek<br />
érvénytelensége” c. előadásához. In: Dr. Pusztahelyi Réka (szerk.): A magánjogi kodifikáció<br />
eredményei. Novotni Alapítvány, Miskolc 2010. 42. o.<br />
209
Change language