studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A biztosítéki célú vételi jog<br />
adásvétel létrejöttekor alkalmazzák a felek, csak akkor realizálódik tehát az esetleges<br />
értékkülönbség. Elképzelhető ezért, hogy az opció enged<strong>és</strong>ekor alul- vagy túlértékelt<br />
dolog az időmúlással járó változások következtében olyan forgalmi értéket vesz fel,<br />
amely már egyensúlyban van a kikötött vételárral. Így ha a bíróság az – adott<br />
esetben évekkel korábbi – értékviszonyokat venné alapul, előfordulhatna, hogy a<br />
kereset benyújtásakor már nem feltűnően aránytalan adásvételi szerződ<strong>és</strong>ben foglalt<br />
vételárat módosítaná olyan összegűre, mely már ténylegesen kirívó (feltűnő)<br />
értékaránytalanságot valósítania meg. Ilyen gyakorlat visszaél<strong>és</strong>ekhez is vezethetne.<br />
Helyesebb tehát – Wellmann 65 álláspontjának megfelelően – az adásvétel<br />
létrejöttének (vagyis a vételi jog gyakorlásának) időpontjában fennálló<br />
értékviszonyokat alapul venni, mert így elkerülhető az abszurd ítéletek veszélye.<br />
Mellesleg jogdogmatikailag is csak az adásvétel megköt<strong>és</strong>ekor következhet be<br />
sérelem valamely fél oldalán a már kifejtettek szerint. A bírói beavatkozás<br />
terjedelmét illetően a Legfelsőbb Bíróság EBH 2007/1602. sz. alatt közzétett eseti<br />
dönt<strong>és</strong>e ad iránymutatást. A dönt<strong>és</strong> a PK 267. számú állásfoglalás II. pontját vette<br />
alapul, mely szerint a feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadás<br />
következtében érvénytelenné vált szerződ<strong>és</strong> esetén a szerződ<strong>és</strong> érvényessé<br />
nyilvánításakor a bíróságnak olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítania,<br />
amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy. Következ<strong>és</strong>képp nem<br />
kerülhet sor az értékkülönbség teljes kiküszöböl<strong>és</strong>ére, a vételárnak valós forgalmi<br />
értékűre való kiigazítására.<br />
IV. Szabályozási koncepciók<br />
1. A szabályozás alternatívái<br />
A vételi jog biztosítéki célú kiköt<strong>és</strong>e a jelenlegi szabályozás mellett jogszerű, ezt a<br />
gyakorlat is elismerte. Az előzőekből kiderült, hogy az adott szerződ<strong>és</strong> keretén belül<br />
is rendelkez<strong>és</strong>re állnak eszközök arra, hogy az esetleges érdeksérelmek orvoslást<br />
nyerjenek. El kell azonban ismerni, hogy e konstrukcióban az adós érdekvédelmi<br />
eszközei nem a leghatékonyabbak a fedezeti funkcióból adódó követelmények<br />
érvényesít<strong>és</strong>ére. Láthattuk azt is, hogy a jogtudomány <strong>és</strong> a bírói gyakorlat több<br />
fontos kérd<strong>és</strong>ben is megosztott a biztosítéki célú vételi jog tekintetében. Ez<br />
ellentmondásos ítélkez<strong>és</strong>hez <strong>és</strong> a gazdasági forgalom szereplői számára<br />
bizonytalansághoz vezet, így e biztosítékok számos előnyük ellenére is<br />
problematikusabbak a zálogjognál.<br />
E problémák orvoslására nem a bírói gyakorlat, hanem a jogalkotás volna<br />
hivatott. 66 A jogalkotás szükségességét jelzi az is, hogy a felmerült kérd<strong>és</strong>ekben nem<br />
sikerült az ítélőtábláknak egységes álláspontot kialakítania <strong>és</strong> a Legfelsőbb Bíróság<br />
sem alkotott mind a mai napig jogegységi dönt<strong>és</strong>t. 67 Az előttünk álló magánjogi<br />
kodifikáció lehetőséget teremt arra, hogy a jogalkotó a szerződ<strong>és</strong>i biztosítékok<br />
65 Wellmann: i.m. 12-13. o.<br />
66 Wellmann: i.m. 13. o.<br />
67 Juhász: i.m. 46. o.<br />
219
Change language