studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kocsis Gergő<br />
kal <strong>és</strong> önfenntartókkal is. A személyek szabad mozgását az 1987-es Egységes Európai<br />
Okmány erősítette meg a másik három gazdasági alapszabadsággal együtt. 3 A<br />
fejlőd<strong>és</strong> fontos állomása volt, amikor az 1990-es évek közepén a szabad mozgáshoz<br />
való jogot passzív alanyokra is kiterjesztették: ilyen csoportok voltak a diákok 4 , a<br />
kereső tevékenységgel felhagyó munkavállalók 5 <strong>és</strong> a nyugdíjasok.<br />
A nyolcvanas évek közepén indult el egy párhuzamos folyamat, amely a szabad<br />
mozgás egyik mozgatórugójává vált, ez pedig nem más, mint a schengeni térség<br />
kialakítása. A schengeni térségét 1985-ben öt tagállam hozta létre a határátkelőknél<br />
való ellenőrz<strong>és</strong>ek egységesít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a belső határok eltörl<strong>és</strong>e végett. 6 A schengeni<br />
térség annak folyamatos bővül<strong>és</strong>e mellett az 1997-es Amszterdami szerződ<strong>és</strong> óta az<br />
Európai Unió joganyagának r<strong>és</strong>zét képezi. 7 Jelenleg a térségnek az EU tagállamok<br />
közül csak az Egyesült Királyság <strong>és</strong> Írország az önként távol maradó tagja, míg a<br />
csatlakozásra vár Románia, Bulgária <strong>és</strong> Ciprus, ahol a biztonsági körülmények nem<br />
tekinthetőek megfelelőnek. A schengeni együttműköd<strong>és</strong>ben fontos szerepe van a<br />
nemzetközi bűnüldöz<strong>és</strong> eszközeként számon tartott Schengeni Információs Rendszernek.<br />
A schengeni térség kialakulása mellett a másik párhuzamosan fejlődő jog az uniós<br />
polgárság volt, amelyet a Maastrichti Szerződ<strong>és</strong> hozott létre. Az uniós polgárság<br />
minden EU tagállam állampolgárát megilleti, ez egy járulékos státus, amely önállóan<br />
nem létezik, csak kieg<strong>és</strong>zíti <strong>és</strong> kibővíti az EU tagállamok állampolgárainak jogait.<br />
Ebből következik, hogy az uniós polgárságot nem lehet önmagában birtokolni tagállami<br />
állampolgárság nélkül, valamint elveszíteni sem lehet a tagállami állampolgárság<br />
megtartása mellett. Az uniós polgársághoz fűződő jog a szabad mozgás joga,<br />
amely megillet minden uniós polgárt, valamint hozzátartozóiknak meghatározott<br />
körét akkor is, ha azok nem uniós polgárok. A 2004/38-as direktíva az ún. polgárok<br />
direktívája, amely összekapcsolja az uniós polgárságot a szabad mozgás jogával, <strong>és</strong><br />
amely az általános tartózkodási joggal lehetővé tette, hogy a jog elrugaszkodjon az<br />
eredeti gazdasági tevékenységhez való kötöttségtől. 8 A 2004/38-as irányelvnek megfelelően<br />
minden uniós polgárnak joga van az EU-n belül szabadon mozognia <strong>és</strong><br />
letelepednie. 9 Az uniós polgárokat megillető szabad mozgás jogáról szóló irányelv<br />
tiltja az uniós polgárok közötti diszkriminációt, amely diszkrimináció tilalom kiterjed<br />
a szabad mozgás jogából fakadó szociális jogosultságokra <strong>és</strong> állami támogatá-<br />
3<br />
Paul P. Craig – Gréinne De Burca: EU law. Oxford University Press, Oxford 2007. 634. o.<br />
4<br />
1993/96/EGK, HL L 317, 1993. 12. 18., 59-60. o.<br />
5<br />
1990/365/EGK, HL L 180, 1990. 07. 13., 28-29. o.<br />
6<br />
Sallai János: A Schengeni Egyezményekről: Személyek szabad áramlásának kialakulásának<br />
története. Comitatus 2004. Klnsz. 53. o.<br />
7<br />
1999/436/EK Tanács határozata, HL L 176., 1999. 07. 10., 17-30. o.<br />
8<br />
Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs<br />
2003. 259. o.<br />
9<br />
2004/38/EK, Jogi lexikon. Complex Kiadó, Budapest 2009. 423. o.<br />
130
Change language