studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Nagy Noémi
irodalomban az iskolai erőszak fogalmára többnyire a bullying 4 kifejezést alkalmazzák.
Előfordulnak továbbá a school violence 5 és school bullying 6 szóhasználatok is.
A bullying kifejezésnek nincs konkrét magyar meghatározása, általában
ismétlődő agresszív viselkedési formákat jelölnek vele, amely gyenge, magányos
egyének felé irányul. 7
A school violence fogalom, amely szó szerinti fordításában iskolai erőszakot jelent,
az agresszív viselkedés egyik fajtájaként értelmezhető, amely konkrét személyek
– nem feltétlenül csak tanulók közötti – negatív cselekedetként jelenik meg. 8 A
school violence kifejezés az iskolai erőszak szűkebb értelmezéseként fogható fel.
Mivel a school violence nemcsak a tanulók egymás közötti, hanem a tanároktanulók,
illetőleg a tanulók-tanárok, vagy a tanár szülő-tanár (vagy tanár-szülő)
viszonyaira is alkalmazható fogalom, így célszerű egy ennél szűkebb, azaz csak a
tanulók közötti erőszakra vonatkozó kifejezést alkalmazni. Ez a kifejezés a school
bullying 9 , azaz szószerinti fordításban: az iskolai zaklatás.
A vizsgálat szempontjából az utóbbi három fogalom meghatározás, a bullying, a
school violence és a school bullying között nem kívánok éles határvonalat húzni, a
három kifejezést a tanulmány további részében szinonimaként használom, mivel
részben egymást fedő fogalmakról van szó, valamint a továbbiakban inkább a magyar
megfelelőket alkalmazom a jobb érthetőség érdekében.
2. Az iskolai erőszak fogalma
Az iskolai zaklatás jelenségéről a szakirodalomban több meghatározás is létezik. A
legelfogadottabbnak talán az alábbi definíció tekinthető: „[a] diákot zaklatás vagy
elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedeteknek
teszi ki egy vagy több más diák.” 10
A definíciók legfeljebb a szóhasználat szempontjából térnek el egymástól,
fogalmi elemeik lényegében azonosak, amelyek a következők: alanyi oldalról nézve
4
Mihály: i. m. 75. o.; pl. Kristen E. Jacobsen – Sheri Bauman: Bullying in Schools: School
Counselors' Responses to Three Types of Bullying Incidents. Professional School Counseling
2007. Vol. 11; Lynne Edmondson – John Hoover: Process Evaluation of a Bullying Prevention
Program: A Public School-County Health Partnership. Reclaiming Children & Youth
2008. Vol. 16 Issue 4, pp25-33, 9p
5
Pl. Motoko-Seunghee Han Akiba: Compare Academic differentiation, school achievement
and school violence in the USA and South Korea. A Journal of Comparative Education 2007
Vol. 37 Issue 2, pp201-219, 19p; Amanda B. Nickerson - Matthew P. Martens: School Violence:
Associations With Control, Security/Enforcement, Educational/Therapeutic Approaches,
and Demographic Factors. School Psychology Review 2008. Vol. 37 Issue 2,
pp228-243, 16p
6
Pl. Pa¨ ivi Hamarusa – Pauli Kaikkonenb: School bullying as a creator of pupil peer pressure.
Educational Research 2008. Vol. 50 No. 4 pp333–345
7
Figula Erika: Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 2004. 7-
8. sz. 225. o.
8
Figula: i.m. 225. o.
9
Uo.
10
Dan Olweus: Az iskolai zaklatás. Educatio 1999. 4. sz. 717. o.
374