studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog szabályozásának alapvető kérd<strong>és</strong>ei<br />
zetközi jogban már széles körben elismertnek tekinthetők, a harmadik generációhoz<br />
tartozó jogok ma még csak kialakulási stádiumban vannak a globális problémák<br />
megoldásával összefügg<strong>és</strong>ben. „Ezek a jogok nem realizálhatók teljes mértékben<br />
egy állam keretein belül, s nem – vagy csak nehezen – lehet ezeket a jogokat – vagy<br />
azok egyes elemeit – az egyén állammal szemben fennálló szubjektív jogaként megfogalmazni.<br />
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog értelmez<strong>és</strong>énél azonban figyelembe<br />
vehető az élethez vagy az eg<strong>és</strong>zséghez való jog.” 5<br />
Az általánosan elfogadott álláspont tehát, az, hogy az eg<strong>és</strong>zséges környezethez<br />
való jog harmadik generációs emberi jog, azonban kritikai szemmel nézve a kérd<strong>és</strong>t<br />
ez már korántsem olyan egyértelmű. A polgári <strong>és</strong> politikai jogok eszközöket <strong>és</strong> szabadságokat<br />
biztosítanak az egyének számára, a társadalmon belül. Példa erre az élethez<br />
való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a tisztességes<br />
eljáráshoz való jog, <strong>és</strong> az információ szabadsága. Ezek a jogok általában egyénhez<br />
kötöttek, szemben az állam <strong>és</strong> a társadalom hatalmával <strong>és</strong> autoritásával, amelyikben<br />
élnek. A gazdasági, szociális <strong>és</strong> kulturális jogok az egyének <strong>és</strong> közösségek<br />
életminőségéhez kötődnek. Például az eg<strong>és</strong>zséghez, oktatáshoz való jog vagy a biztonságos<br />
<strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zséges munkakörülményekhez való jog. Ezek a típusú jogok célokat<br />
képviselnek, amit minden államnak elérhetővé kellene tennie az állampolgárai számára.<br />
A harmadik kategória a szolidaritási jogok, vagyis a harmadik generációs<br />
jogok. Ezek a jogok inkább embercsoportokhoz kapcsolódnak, mint egyénekhez. „E<br />
kategória egyes csoportokat kíván felruházni bizonyos jogokkal, amik kapcsolatosak<br />
például a békével, a fejlőd<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> néhány esetben a környezetvédelemmel. Az ilyen<br />
típusú jogokra jellemző, hogy összehangolt megoldást kíván, nem csak a közösség<br />
tagjaitól, de az állami, magán <strong>és</strong> nemzetközi szereplőktől is. A környezeti jogoknak<br />
tehát megvan a potenciáljuk, hogy illeszkedjenek mind a három csoportba. A polgári<br />
<strong>és</strong> politikai jogok például segíthetnek az élethez való jog vagy a r<strong>és</strong>zvételhez való<br />
eljárási jog védelmében. A gazdasági, szociális <strong>és</strong> kulturális jogok védhetik az<br />
általános eg<strong>és</strong>zségi feltételeket, a szennyez<strong>és</strong> szintjének, jogtalan mivoltának a<br />
megállapításával. A szolidaritási jogok pedig védhetik a bennszülött népeket, a<br />
földjükön a fejlőd<strong>és</strong> által bekövetkező környezetrombolás ellen.” 6<br />
Az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jog, csak úgy, mint a szintén harmadik<br />
generációs békéhez való jog, új kihívásokra reagál, <strong>és</strong> az élet mindenoldalú<br />
védelmének igényét fejti ki. „A harmadik generációs jogok megvéd<strong>és</strong>ének<br />
alapfeltétele az állam aktív beavatkozása, <strong>és</strong> az államok együttműköd<strong>és</strong>e.” 7 Ezt<br />
támasztja alá az is, hogy sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye (továbbiakban:<br />
EJEE), sem pedig az Európai Szociális <strong>Kar</strong>ta (továbbiakban: ESZK) nem<br />
tartalmazza az eg<strong>és</strong>zséges környezethez való jogot. Az ok pedig az, hogy az EJEE<br />
polgári <strong>és</strong> politikai jogokat biztosít, tehát első generációs jogokat, az ESZK pedig<br />
gazdasági <strong>és</strong> szociális jogok katalógusát adja, mint második generációs jogok.<br />
5 Kondorosi Ferenc: A világ végveszélyben? A nemzetközi jog új kérd<strong>és</strong>ei. Magyar Közlöny<br />
Lap- <strong>és</strong> Könyvkiadó, Budapest 2008. 36. o.<br />
6 Stephen J. Turner: A subtantive Environmental Right – An examination of the Legal<br />
Obligations of Decission – Making towards the Environment. Wolters Kluwer<br />
Law&Business, 2008. 16-17. o.<br />
7 Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest 2004. 59. o.<br />
79
Change language