studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A szabadságvesztés végrehajtása Magyarországon az európai szabályok tükrében
őket. 79 Ez azonban nem biztos, hogy eredményre vezet. A szabadságvesztést nem
úgy kell felfogni, mint ami a társadalom fölösleges kiadását jelenti, társadalmi
hasznosság nélkül, 80 hanem úgy, hogy jó, ezért több pénzt kellene költeni a
börtönökre, azért, hogy a férőhelyek emelkedjenek. A pénzbüntetés vagy közérdekű
munka kiszabása a mai társadalmunkban valószínűleg még nem jelentene elég
visszatartó erőt a bűncselekmények elkövetése szempontjából, ez derül ki a civilek
válaszaiból is, tehát más megoldásokat kell keresni. A túlzsúfoltságot csökkentené,
ha rövidebb időtartalmú szabadságvesztéseket szabnának ki. Az elgondolás jó, mert
ezzel valóban kisebb lenne a börtönök túlterheltsége, de ellenzők itt is akadtak, akik
azt vallják, hogy a rövid idő alatt nem érvényesülhet az átnevelő hatás. Ezt azzal
magyarázzák, hogy a normál időtartamú szabadságvesztésüket töltők fogva tartását
három szakaszra osztották: az elsőben egy deprimáló hatás érvényesül, majd a
másodikban az elítélt eltompul, míg végül alkalmazkodik a körülményekhez. Továbbá
nem lehet felkészíteni a rabokat a fogva tartás utáni életre és egyébként is
csak az adminisztratív tevékenységek növelését eredményezi. Franz Liszt fogalmazta
meg először, hogy a rövid időtartamú szabadságvesztés képes megfelelni a
generálpreventív céloknak, azonban nem tud eleget tenni a speciálpreventív
követelményeknek. Az európai jogrendszerek ezért igyekeznek kerülni ezeket a
megoldásokat, azonban a tagállami bíróságok szívesen szabnak ki ilyen büntetést.
Svájcban és Franciaországban különleges megoldásokat alkalmaztak arra, hogy ne
legyenek a büntetés-végrehajtási intézetekben túl sokan. Svájcban a félfogság intézményét
vezették be, míg a franciák a bv. intézeti létet a pihenőidőre korlátozták.
Az elítélt a többi tevékenységét –munka, tanulás – a civil életben folytathatja. 81 Ez a
félig nyitott rezsim emberhez méltó végrehajtási modellnek tekinthető.
2. Elektronikus felügyelet
A túlzsúfoltság megszüntetésének módját dolgozta ki Belgium, mikor bevezette az
elektronikus felügyeletet 1998-ban. A szükséges feltételek a lakhely kijelölésére,
hogy az elítéltet nem zárták ki az intézkedés alkalmazhatóságából, tartózkodási
címmel rendelkezik, előzetes beleegyezését adja, valamint lakása és telefonja van.
Akkor alkalmazható, ha ezeken kívül még a börtönbüntetési tétele sem haladja meg
a három évet. Az elektronikus felügyelet ötlete jó, de sok hiányossága miatt még
akadályozó tényező, hogy a személyzet túlterhelt, mert a szakértői vélemények
száma is növekszik, valamint az eljárásban az Egyedi esetek osztálya is lassítja a
döntést. Ezzel szemben a belgák úgy vélik, hogy alkalmas arra, hogy biztosítsa a
társadalom biztonságát, és csökkentse a fogva tartás káros hatásait. Bár az ellenpélda
Európán kívüli, de Kanada egyáltalán nem tartja jónak az elektronikus felügyelet
bevezetését, ugyanis fölöslegesnek és költségesnek tartja, mivel úgy véli, nem rendelkezik
személyzettel és megfelelő eszközökkel sem. Vókó György azt vonja le
79 Kerezsi Klára: Láthatatlan elkövetők és kézzel fogható börtönök, avagy kell-e
Magyarországnak börtönépítési program? Esély 2000. 5. sz. 44-45. o.
80 Vókó: Börtönviszonyok tanulmányozása Németországban. 153. o.
81 Vókó: Börtönviszonyok tanulmányozása Németországban. 153-159. o.
407