studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Iskolai erőszak. Erőszak a diákok egymás közötti viszonyaiban
van egy áldozat, akit egy vagy több más diák bántalmaz valamilyen módon; az
áldozat és a bántalmazó (k) között, pedig hatalmi egyensúly áll fenn. A cselekmény
tudatos, szándékos. Ahhoz, hogy zaklatásról beszéljünk a bántalmazó cselekménynek,
vagy cselekményeknek hosszabb időn keresztül, ismétlődően kell zajlaniuk.
Ettől függetlenül a nem-ismétlődő cselekmények is lehetnek erőszakosak,
agresszívak és az iskolai erőszak körébe tartozóak. Ennek megfelelően az iskolai
zaklatás egy szűkebb kategória az iskolai erőszakon belül.
A zaklató(k)nak célja, hogy testi és/vagy lelki fájdalmat okozzon egy nála gyengébbnek.
Az áldozat gyengesége ad lehetőséget a hatalmi egyensúlyhiány kialakulására,
hiszen a bántalmazottnak nincs módja, és lehetősége, hogy megvédje
magát, így kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ez a kiszolgáltatott helyzet lesz az alapja
a későbbi és ismétlődő erőszakos cselekményeknek.
III. Az iskolai erőszak fajtái és megjelenési formái
Az iskolai zaklatást az is megkülönbözteti a többi iskolán belüli erőszakos
cselekménytől, hogy általában hirtelen, konkrét ok nélkül keletkezik, legalábbis
látszólag. A zaklatásnak is van oka, de ez az ok nem elfogadható. Az ilyen
cselekményeket pro-aktív, megelőző erőszaknak nevezzük, ebben a kontextusban:
konkrét ok nélküli erőszaknak. Ezzel szemben, amikor az „adok-kapok” helyzet áll
fenn, annak mindig van oka, előzménye. Az ilyen típusú erőszakos cselekményeket
re-aktív 11 , azaz válaszoló erőszaknak nevezzük.
Ranschburg Jenő 12 csoportosításában is van re-aktív és kötekedő agresszió,
amely megfelel a már említett pro-aktív erőszaknak. A két típus mindegyikére
jellemző: az antiszociális viselkedés, a közösségromboló hatás, amelyek gyökere a
beilleszkedési rendellenességben keresendő. „A beilleszkedési rendellenesség olyan
magatartási zavar, amelyben a gyermek kihívó és agresszív viselkedésével sérti
mások alapvető jogait, illetve következetesen semmibe veszi azokat a szociális
normákat, melyekhez az adott életkorban alkalmazkodnia kellene.” 13
Az erőszakos cselekményeket legegyszerűbben és legáltalánosabban verbális és
fizikai erőszakra oszthatjuk fel, ezen belül is közvetlen vagy közvetett erőszakra.
A fizikai erőszak minden esetben közvetlenül nyilvánul meg, míg a verbális
erőszak lehet közvetlen és közvetett. Közvetett erőszakról akkor beszélünk, amikor
hiányzik az áldozat és a zaklató közötti közvetlen interakció, azaz az áldozat nincs
jelen. Az ilyen esetekben nem egyértelmű, hogy ki a zaklató. A közvetett zaklatás
lényege, hogy nem közvetlenül az áldozatra, hanem elsősorban a társas kapcsolataira
irányul, célja az áldozat csoportbeli helyének megváltoztatása, a kirekesztés,
kiközösítés. Eszközei lehetnek a pletykaterjesztés, fenyegetőzés, a kapcsolatok
szétrombolása.
Ma már egyre jellemzőbb a fiatalok körében, hogy Interneten vagy
mobiltelefonon keresztül zaklatják társaikat. Ennek a zaklatási módnak
11 Buda: i.m. 12. o.
12 Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek. Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban.
Saxum Kiadó, Budapest 2009. 138. o.
13 Uo.
375