studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szi-Márton Ádám<br />
Külön kiemel<strong>és</strong>t érdemel az, hogy a meddőségi kezel<strong>és</strong>t igénybe vevő párnak/egyénnek<br />
a dajkaanya adományozza-e a petesejtet. Ez alapján kétféle dajkaanyát<br />
különböztetünk meg: a gesztációs (teljes vagy valódi), illetve a r<strong>és</strong>zleges dajkaanyát.<br />
4 Előbbi esetben a petesejt nem attól a nőtől származik, aki a terhességet<br />
kihordja, míg az utóbbiban a kihordásra vállalkozó nő a petesejtet is szolgáltatja. A<br />
megkülönböztet<strong>és</strong> nem jelentéktelen, mert teljes dajkaanyaság esetén a petenyer<strong>és</strong>sel<br />
járó kellemetlenségeket <strong>és</strong> orvosi kockázatokat az vállalja, aki a gyermeket kívánja<br />
vagy ahhoz petesejtet adományoz (ilyenkor tehát ő a genetikai anya), míg a<br />
r<strong>és</strong>zleges dajkaanyaság esetén a dajkaanyára hárulnak a petenyer<strong>és</strong>sel járó beavatkozások<br />
kockázatai is. Jogi szempontból indokoltnak tartom azonban a dajkaanyaság<br />
két további formája közti megkülönböztet<strong>és</strong>t. „Szívességi anyának” nevezem azt<br />
a személyt, aki idegen vagy vele rokoni kapcsolatban lévő meddő pár/egyén r<strong>és</strong>zére<br />
embriót ellenszolgáltatás nélkül kihord. „Fizetett- vagy béranyának” pedig azt, aki<br />
mindezt ellenszolgáltatásért vállalja. E lényeges különbségtételre azért van szükség,<br />
mert a dajkaanyaságot legtöbben annak lehetséges kereskedelmi vetülete miatt tartják<br />
nemkívánatosnak.<br />
Rövid áttekint<strong>és</strong>emből látható, hogy a dajkaanyaság mint a meddőségi kezel<strong>és</strong><br />
egyik formája, több kezel<strong>és</strong>i elemet foglal magában, amelyek mindegyike különkülön<br />
meghatározott eg<strong>és</strong>zségügyi kockázattal jár. Az is nyilvánvaló, hogy a dajkaanyaság<br />
alkalmazása több személy jogait is érinti. Mindezekre figyelemmel a vizsgálódásom<br />
tárgyát képező kezel<strong>és</strong> összetett jogi problémát vet fel. A jogalkotónak<br />
döntenie kell az egyes kezel<strong>és</strong>i elemek, mint eg<strong>és</strong>zségügyi beavatkozások alkalmazhatóságáról,<br />
a kezel<strong>és</strong>ben r<strong>és</strong>ztvevők körének kérd<strong>és</strong>éről, végül a kezel<strong>és</strong> anyagi<br />
vetületeiről. Összességében tehát azt kell meghatároznia, hogy az eg<strong>és</strong>zségügyi<br />
szempontok mellett, az adott társadalomban elfogadott morált, a gazdasági <strong>és</strong> egyéb<br />
társadalompolitikai értékeket <strong>és</strong> érdekeket is szem előtt tartva mi az, amit a jog eszközével<br />
megenged, vagyis a dajkaanyaság milyen eseteit tekinti lehetségesnek <strong>és</strong><br />
kívánatosnak. 5 A következőkben először igyekszem elvégezni vonatkozó jogi szabályozás<br />
kritikai elemz<strong>és</strong>ét, majd erre építve megkísérlem a témával kapcsolatos jogalkotási<br />
javaslatokat összefoglalni.<br />
II. A dajkaanyaság jelenlegi jogi keretei<br />
1. Szabályozási modellek <strong>és</strong> álláspontok<br />
Mindeddig egyetlen állam sem tudott általánosan elfogadott megoldást adni a<br />
dajkaanyaság szabályozására, a politika mindenütt mély aggodalommal <strong>és</strong> vegyes<br />
érzelmekkel néz az intézményre. Ez főleg abból a nehézségből fakad, hogy a<br />
jogalkotónak számos különböző területet kell egyetlen téma keretében szabályoznia.<br />
A világ államain végigtekintve alapvetően három szabályozási csoportot azonosíthatunk:<br />
egyes országokban a dajkaanyaság megengedett <strong>és</strong> törvénnyel<br />
4<br />
Etikai állásfoglalások a humán reprodukció új módszereiről III. Orvosi Hetilap 12. sz. 736.<br />
o.<br />
5<br />
Bodnár Béla – Bodnár Zoltán: Lehet-e az anya személye kérd<strong>és</strong>es? Magyar Jog 1985. 12.<br />
sz. 1094. o.<br />
190
Change language