studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Marosi Bernadett<br />
meghatározhatják. A korábbi Gt. tehát úgy rendelkezett, hogy a tagok lefelé is<br />
eltérhetnek a könyvvizsgáló által megállapított értéktől, ez azonban egyben azt is<br />
jelenti, hogy az apport alulértékel<strong>és</strong>e csak könyvvizsgáló igénybevétele esetén volt<br />
lehetséges. Amennyiben pedig nem vettek igénybe könyvvizsgálót, úgy a tagok<br />
maguk határozhatták meg az apport értékét.<br />
A hatályos Gt.-ből ez a rendelkez<strong>és</strong> kimaradt, a törvény 13. § (4) bekezd<strong>és</strong>e csak<br />
annyit mond ki, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás<br />
szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a<br />
gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződ<strong>és</strong>ben megjelölt érték nem<br />
haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.<br />
Ezzel azonban csupán a túlértékel<strong>és</strong>t tiltja, az alulértékel<strong>és</strong>ről azonban nem<br />
rendelkezik. Az apportot szolgáltató tag helytelen értékel<strong>és</strong>ét kiküszöbölendően az<br />
értéket a többi tagnak jóvá kell hagynia, így mind a felülértékel<strong>és</strong> mind pedig az<br />
alulértékel<strong>és</strong> megakadályozható <strong>és</strong> az apport reális értéken kerül a társaság<br />
vagyonába. Amennyiben az apport mégis valótlan értéken kerül a társaságba, úgy a<br />
Gt.-nek az apportot szolgáltató tag helytállási kötelezettségére, valamint az apport<br />
értékel<strong>és</strong>ében közreműködő tagok felelősségére vonatkozó szabályait kell<br />
alkalmazni.<br />
A BH 1992. 257. számú esettel kapcsolatban a bíróságnak azt a véleményét<br />
emelném ki, amelyet a társaság megszűn<strong>és</strong>ével kapcsolatos rendelkez<strong>és</strong>sel<br />
összefügg<strong>és</strong>ben fejtett ki. A társaság alapításánál a társasági szerződ<strong>és</strong> rögzítette,<br />
hogy a társaság megszűn<strong>és</strong>e esetén a társasági vagyonból először a külföldi<br />
illetőségű alapító társaságnak azt az összeget kell megtéríteni, amit egy hetilap<br />
kiadói <strong>és</strong> egyéb jogának megszerz<strong>és</strong>éért kifizetett. Ezen összeg kifizet<strong>és</strong>e után<br />
fennmaradó vagyont a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. A<br />
külföldi cég a lap kiadói <strong>és</strong> egyéb jogait 2 400 000 Ft értékben adta a társaság<br />
tulajdonába. Ennek ellenére a társasági szerződ<strong>és</strong> szerint nem ezt az értéket kell<br />
r<strong>és</strong>zére a társaság megszűn<strong>és</strong>e után kiadni, hanem azt az összeget, amelyért a kiadói<br />
<strong>és</strong> egyéb jogokat megvásárolta, vagyis 12 375 000 Ft-ot. Ezt az apportot egyébként a<br />
szerződ<strong>és</strong>ben meghatározott értékben a tagok elfogadták.<br />
Az 1988. évi Gt. 162. §-ának (2) bekezd<strong>és</strong>e pedig akként rendelkezett, hogy azok<br />
a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a<br />
valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik a létesít<strong>és</strong><br />
során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul <strong>és</strong> egyetemlegesen felének<br />
minden ebből eredő kárért. A felelősség alóli felment<strong>és</strong> a társaság hitelezőivel<br />
szemben hatálytalan. Ebből következik, hogy a társasági törvény a nem pénzbeli<br />
vagyoni hozzájárulás esetén csak a felülértékel<strong>és</strong>t tilalmazza, de az alulértékel<strong>és</strong>t<br />
nem. A cégiratokból megállapítható, hogy a hetilap kiadói <strong>és</strong> egyéb joga ötször<br />
került átruházásra; három alkalommal 11 000 000 Ft körüli vételárért, egy<br />
alkalommal 2 500 000 Ft ellenérték fejében. A külföldi cég a becsatolt adásvételi<br />
szerződ<strong>és</strong> szerint 12 375 000 Ft-ért vásárolta meg a lap kiadói <strong>és</strong> egyéb jogát. A<br />
törvény tehát nem tiltja, hogy a forgalmi érték alatt bocsássanak vagyontárgyakat a<br />
társaság rendelkez<strong>és</strong>ére.<br />
270
Change language