studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Baumgartner Péter<br />
tárgy leggyakrabban a leginkább veszélyeztetett helyszín berendez<strong>és</strong>e, 11 tehát ajtók,<br />
ablakok, bútorok, illetve a tömegközleked<strong>és</strong>i eszközök, járművek (gyakran a sértett<br />
járművének) tartozékai, 12 amelyet az elkövető károsított; de italosüvegek <strong>és</strong> poharak<br />
is gyakran válnak a garázdák áldozatává. Az eredmény látványos az utcai<br />
telefonfülkék, szeméttartók megrongálása esetén. 13<br />
2. A bűncselekmény tárgyi oldala<br />
A bűncselekményt olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartással lehet<br />
megvalósítani, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy<br />
riadalmat keltsen. Btk.-nk ezt – sok más tényálláshoz hasonlóan – nem határozza<br />
meg egzakt módon, garázdaságot rendkívül sokféleképpen el lehet követni. Ez a<br />
törvényben meghatározott magatartás-fogalom az, amely a garázdaság<br />
bűncselekményét bírálók számára a legtöbb támadási felületet biztosítja. Valóban el<br />
kell ismerni azt, hogy a kihívó közösségellenesség fogalma számos magatartásra<br />
ráillik, az iránymutató határozatok száma is erre enged következtetni. A jogirodalom<br />
gyakran egymásnak ellentmondó értelmez<strong>és</strong>e sem könnyíti meg a bíró dolgát.<br />
A bírói gyakorlat legegyszerűbb <strong>és</strong> mégis legteljesebb definíciója a<br />
következőképpen hangzik. „A kihívóan közösségellenesség azt jelenti, hogy az<br />
elkövető a közösségi együttél<strong>és</strong> szabályait nyíltan, gátlástalanul, leplezetlenül<br />
semmibe veszi, feltűn<strong>és</strong>t kelt öntörvényű, jogsértő viselked<strong>és</strong>ével.” 14 Egyes<br />
esetekben a közösségellenes helyett a rokon értelmű antiszociális kifejez<strong>és</strong><br />
szerepel. 15 Egyes dönt<strong>és</strong>ek nem próbálnak definiálni, hanem, mintegy indirekt<br />
módon azt kísérlik meg meghatározni, mely magatartások nem értékelhetők<br />
közösségellenesnek. „Nem kihívóan közösségellenes annak a magatartása, aki az őt<br />
ért folyamatos támadást hárítja el a védekez<strong>és</strong>sel.” 16 „Rögzített tényállás a terheltek<br />
egymással szembeforduló erőszakos magatartásában nem tükröz kihívó<br />
közösségellenességet. Egy zárt lépcsőházban kialakult alkalmi vita, s az azt követő,<br />
leginkább pillanatnyi indulatból fakadó civakodásnak tűnő tettlegesség<br />
semmiképpen nem alkalmas annak megállapítására, hogy a terheltek elbírált<br />
magatartásuk során a házközösség nyugalmát tudatosan semmibe véve<br />
cselekedtek.” 17<br />
A joggyakorlati meghatározáshoz ez esetben nagyon hasonlítanak a jogirodalmi<br />
definíciók. Földvári József meghatározása alapján olyan, a közösség semmibevételét<br />
kifejező magatartás, amelynek sértettje a szélesebb körű közösség: szórakozóhely,<br />
utca, lakótömb közössége. 18 Nagy László Tibor „rendkívül képlékeny fogalomnak” 19<br />
11<br />
BH2006.396, BH1990. 7, Somogy M. Bíróság B.463/2006/148. sz.<br />
12<br />
BH2007.284, Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Bíróság 3.B.755/2006/45. sz., Fővárosi Bíróság<br />
10.B. 1081/2005/16. sz.<br />
13<br />
Tiszaújvárosi Városi Bíróság 2.B.166/2008/8<br />
14<br />
BH2009. 171, BH2007.283, BH1990. 326, BH1975. 52<br />
15<br />
BH1992. 626, BH2008. 291, BH1985. 90<br />
16<br />
BH2009. 171. A határozat tartalmát összefoglaló r<strong>és</strong>z csupán indirekt definíciót tartalmaz,<br />
magában az érdemi r<strong>és</strong>zben viszont megtalálható a közösségellenesség definíciója.<br />
17<br />
BH2005. 313<br />
18<br />
Földvári József: Büntetőjog Különös r<strong>és</strong>z (kézirat). Budapest 1975. 239. o.<br />
288
Change language