studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Losonci András
(illetve amennyiben az adott körülményekhez képest tudomása kellene, hogy
legyen) a jogsértő cselekményekről, és a közvetlen jogsértéshez a materiális
feltételeket biztosítja, vagy azokat szolgáltató kezdeményezi, illetve hozzájárul azok
elkövetéséhez. 31 Az amerikai kártérítési jogból a szerzői jogba is átkerült
másodlagos, közvetett felelősség ekkor kezdett általános alkalmazást nyerni
internetes viszonylatokban.
Láthatjuk, hogy ez a közvetett felelősségi forma mintegy kiegészíti a közvetlen
felelősséget azzal, hogy olyan szereplőkkel szemben is lehetségessé válik a szankció
alkalmazása, akik mintegy „katalizátorként” játszottak közre a jogsértésben, illetve
amelyek aktív szerepvállalása nélkül az meg sem valósulhatott volna. Közvetett
jellege folytán azonban szükséges az elsődleges jogsértés megállapítása, viszont
lehetségessé válik a tényleges jogsértő kilétének megállapítása nélkül is a felelősség
telepítése és a jogosultságok (szankciók) érvényesítése.
b) A vicarious és az „szándék” felelősség
A másodlagos felelősség másik formája a vicarious liability, ami nagyvonalakban a
magyar munkáltatói felelősséghez hasonlít. Eszerint a felelősségre vonás előfeltétele
a közvetlen jogsértés, valamint az, hogy e jogsértésből a félnek haszna származzon,
valamint, hogy a jogsértő fél tevékenysége fölött jogosult volt felügyeletet
gyakorolni, azonban ezt annak ellenére elmulasztotta, hogy lehetősége adódott rá. 32
Az ISP esetében 33 felmerül a kérdés: nem állnak fenn ezek a feltételek? Hiszen a
jogsértésről általános tudomásuk van, az előfizetői díjjal pedig a haszonszerzés is
megvalósul, ráadásul rálátásuk van a rendszeren átmenő adatokra. Ugyanakkor az
alakzat alkalmazásának gyenge pontja, hogy a közvetlen jogsértés több ISP
rendszerét igénybe véve is megtörténhet, ami így kizárja azt a szintű felügyeleti
képességet, amit felelősségi forma megkövetel.
Áttörést a Grokster ügy 34 jelentett szerzői jog területén. A Grokster az ominózus
Napster „utódjának” vallva magát egy olyan p2p (fájlcserés) technikát alkalmazott,
amivel pusztán összekötötte a felhasználók számítógépeit, de ellentétben a
Napsterrel, nem volt központi adatbázisa a fájlokat illetően. A perben a Grokster a
Sony-ügyben kialakított doktrínára hivatkozott, miszerint a szolgáltatása alkalmas
volt nem jogsértő adatforgalom bonyolítására is, sőt, elsősorban ilyen irányú, legális
tevékenység gyakorlására hivatott rendszerről van szó. A bíróság azonban nem
fogadta el az alperesi érvelést, hanem felrajzolta a „szándék” felelősség (inducement
liability) 35 körvonalait. Ennek egállapításához három tényező szükséges: szándék a
31
Imre Melinda: Az internet-szolgáltatók felelősségének szabályozása a szerzői jogot sértő
tartalmak tekintetében. Iustum Aequum Salutare II. 2006. 1-2. sz. 217. o.
32
„A defendant infringes vicariously by profiting from direct infringement while declining to
exercise a right to stop or limit it.” Ld. pl. Metro-Goldwyn-Mayer Studios Inc. v. Grokster,
Ltd., 125 S. Ct. 2764, 2782 (2005) 930
33
Ld. Gordon v. Nextel Commc’ns and Mullen Adver., Inc., 345 F.3d 922, 925 (6th Cir.
2003)
34
Metro-Goldwyn-Mayer Studios Inc. v. Grokster, Ltd.
35 Elkin-Koren: i.m. 38. o.
250