studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A justizmordok okai – tévedési források a büntetőeljárásban
A fentiek tekintetében más megvilágításba kerülhet a „tisztességes tárgyaláshoz
való jog” keretében megfogalmazott (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bírósága
(EJEB) számos döntésében 33 kifejtett ésszerű időn belül történő eljárás követelménye
is. 34 Meglátásom szerint ez az elv csupán egy gyors és alapos felderítés megléte
esetén érvényesülhet, ennek hiányában ugyanis nincs meg az a szükséges mennyiségű
és hibáktól mentes információtömeg, amely alapján a bíróság ezen a bizonyos
„ésszerű időn” belül döntést tudna hozni.
c) A szakértővel kapcsolatos krimináltaktikai problémák
A szakértői tevékenység jellegéből következően elsősorban a krimináltechnika körébe
tartozó – a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatok során felmerülő
– hibák, tévedések adódhatnak. Felmerül azonban a kérdés, hogy a szakértőt, a véleményének
kialakítása, illetve ezt követően a szakértői meghallgatás során, befolyásolhatják-e
olyan személyiségjegyek, illetve egyéb tényezők, amelyek végül tévedéshez
vezethetnek.
E kérdés megválaszolásánál feltétlenül figyelembe kell venni a szakértői szerepnek
azt a sajátosságát, hogy a szakértő „nem kerülhetett közvetlenül kapcsolatba a
bűncselekmény elkövetéséhez tartozó eseményekkel, hanem azokat számára mindig
tárgyi jellegű bizonyítási eszközök vagy személyek közvetítik”. 35 Ennek fényében
tehát megállapítható, hogy míg egy tanú az általa látott cselekmény emlékképéről
számol be, – amelynek esetleges hiányosságait személyiségének megfelelően egészíti
ki, s éppen a bizonytalanságok miatt befolyásolható a tanúvallomás, mint végeredmény
– addig a szakértő a bűncselekménnyel kapcsolatos ténykérdésekről egy
évek alatt megszerzett ismeretanyag, egy feltehetően tévedésektől mentesen kialakult
és rögzült tudás alapján nyilatkozik.
Megjegyzendő azonban, hogy Grassberger szerint a szakértő kirendelésénél
nemcsak a szaktudást, hanem egyéb tulajdonságok nagy számát is figyelembe kellene
venni. Ennek megfelelően követelményként támasztja a szakértő szerénységét,
helyes önértékelését, önmagával szembeni őszinteséget, továbbá a világos és következetes
gondolkodás meglétét is. 36 Véleményem szerint e speciális személyiségjegyek
megtalálása egyetlen személyben, túlzott akadályt gördítene a hatóságok elé,
amely egy bűncselekmény felderítése során egyáltalán nem kívánatos; mindamellett
az sem hagyható figyelmen kívül, hogy már maga a szakvélemény tudományos
megalapozottsága is megkérdőjeleződhetne az ilyen személyiségi tényezők túlzott
preferálása esetén.
33 Az eljárás elhúzódásának megsértése tárgyában döntött az EJEB például a Miklós kontra
Magyarország ügyben. Témánk szempontjából azonban fontosabb az ítéletnek az a
megállapítása amelyben, kifejti, hogy „nem feladata a Bíróságnak, hogy a nemzeti hatóságok
által állítólagosan elkövetett tény- és jogbeli tévedésekkel foglalkozzon, kivéve, ha e
tévedések az Egyezményben védett jogokat és szabadságokat sérthetik”.
34 EJEE 6. cikk 1. pont
35 Cséka Ervin – Fantoly Zsanett – Károlyi Judit – Lőrinczy György – Vida Mihály: A
büntetőeljárási jog alapvonalai I. Bába Kiadó, Szeged 2006. 256. o.
36 Roland Grassberger: A büntetőeljárás lélektana. Springer Kiadó, Bécs 1950. 312-315. o.
325