studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Horváth Orsolya<br />
közre játszhatnak a szagok összetételének megváltozásában. Az eljárás során fellépő<br />
stresszhelyzet <strong>és</strong> félelem érzete változó tényezőnek tekinthető. A kutyák szaglásának<br />
ismertet<strong>és</strong>énél láthattuk, hogy kísérletek bizonyították, hogy képesek megkülönböztetni<br />
veszély, stressz, illetve félelem szagokat. Ha ezek számukra elhatárolható formában<br />
képeződnek le a tudatukban, akkor a k<strong>és</strong>őbbi kiválasztás során is jelentőségük<br />
lesz. Mivel az elkövető is stresszhelyzetben van a bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>ekor,<br />
feltételezhető, hogy a „tettes szag” egyik fő alkotóeleme a „stressz szaga”. A<br />
kutyák „éles” munka esetén sokkal intenzívebben dolgoznak a „tettes szagra”, mint<br />
a nem elkövetőtől származó szagmintára. 19<br />
Felmerül a kérd<strong>és</strong>, hogy a kutya akár különbözőség alapján is választhat-e a soron<br />
kihelyezett szagokból. Ha olyan emberről rögzítjük a szagot, aki hasonlóan<br />
stresszhelyzetben van, mint az elkövető a bűncselekmény elkövet<strong>és</strong>ének idején jelezhet-e<br />
azonosságot a kutya (például vizsgadrukk az egyetemisták körében)?<br />
Németországban a személyi szagmintát rozsdamentes acélcsövön vagy zártszelvényen<br />
rögzítik. A tettesek által a helyszíneken hátrahagyott tárgyak, illetve azokról<br />
rögzített szagmaradványokat <strong>és</strong> a személyek szagmintáját hasonlítják össze. Mind a<br />
gyanúsítottak, mind a zavaró szagot képviselő személyek kezébe a már említett 10-<br />
12 cm hosszúságú rozsdamentes acélcsövet adnak, amit 5 percig tartanak a kezükben.<br />
A szagos csövet belehelyezik egy tároló üvegbe. A keresett, azonosítandó acélcső<br />
helyét sorsolással jelölik ki, <strong>és</strong> egy kutyát csak egyszer indítanak, azonban minden<br />
azonosítást két kutyával végeznek el. A módszer során a kutya nem érintkezik<br />
közvetlenül a személlyel. 20<br />
Rotterdamban egy speciális azonosítást alkalmaznak. Ennek során, a felderít<strong>és</strong><br />
során felmerült személy ügyvédje jelenlétében érkezik az azonosítás helyszínére. A<br />
hatóság 11 másik önkéntes személyt keres, akik a gyanúsított lakókörnyezetében<br />
élnek. A 12 személyt megkérik, hogy mossanak kezet illatmentes szappannal, majd<br />
egy steril anyagot vegyenek a kezükbe 5 percig, ami k<strong>és</strong>őbb egy steril üvegben kerül<br />
elhelyez<strong>és</strong>re. A gyanúsított ügyvédje a 11 személy szagmintája közül kiválaszt 5-öt,<br />
amelyek a gyanúsított szagmintájával együtt külön-külön egy speciálisan kialakított<br />
helyiségbe kerülnek, amelyek oldalán egy cilinderszerű fémkijárat található. A kutya<br />
egyszer hajtja végre az azonosítást, <strong>és</strong> rajta kívül az indítás segít<strong>és</strong>e után senki sem<br />
tartózkodik a soron (folyósón). A megfelelő szagot a fémjáraton keresztül választja<br />
ki, amely összeköti a két helyiséget. A kutya ül<strong>és</strong>sel jelez, ha megtalálta a keresett<br />
szagot vagy a sor végére megy, ha nem talál azonosságot. Az eljárásról videofelvétel<br />
k<strong>és</strong>zül, amelyet a bíróságon k<strong>és</strong>őbb felhasználnak. Minden azonosítás után megfelelően<br />
sterilizálják a helyiségeket. 21<br />
Franciaországban 2003 óta alkalmazzák a szagazonosítást. Kizárólag egy helyen<br />
történik a szagmaradványok <strong>és</strong> személyi szagminták összehasonlítása, Écully-ben<br />
19 Janza: i.m. 679. o.<br />
20 Tremmel – Fenyvesi – Herke: i.m. 244. o.<br />
21 Ed Frawley: Scent identification work in Rotterdam. http://leerburg.com/scentid.htm<br />
(2011.11.20.)<br />
348
Change language