studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kárfelelősség az Európai Unió környezeti jogának tükrében<br />
1. Az uniós környezetvédelmi tárgyú joganyag szigorítása<br />
Fontos, hogy az iszapkatasztrófa tanulságai a jogszabályok javításában is<br />
lecsapódjanak. A veszélyes anyagok uniós listájára kell először felkerülnie a<br />
vörösiszapnak. Feladat továbbá, hogy a mostaninál hatékonyabban lehessen<br />
érvényesíteni a „szennyező fizet” elvét, illetve a tagországok ne csupán egy anyagi<br />
halmazként tekintsenek a direktívákra, jogszabályokra stb., hanem ezek valós<br />
kényszerítő erővel bírjanak a gyakorlatban. Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai<br />
Parlamentnek csak a politikai szándék kifejez<strong>és</strong>ére van lehetősége, az Európai<br />
Bizottságé a kezdeményez<strong>és</strong>i jog. A „szennyező fizet” elvének szigorítása többek<br />
között azért is lenne szükséges, mert a tiszai ciánkatasztrófánál a szennyező cég<br />
felszámolással bújt ki kártérít<strong>és</strong>i kötelezettsége alól. Az elv azonban nem minden<br />
esetben működhetne, hiszen egyes esetekben a kár akár meg is haladhatja egy<br />
vállalat vagyonát, illetve biztosítását.<br />
2. Törvénymódosítások, irányelvek felülvizsgálata<br />
Jelenleg az uniós törvénymódosítások közül a bányászati hulladékok kezel<strong>és</strong>ével<br />
kapcsolatos kérd<strong>és</strong>kör az egyik legsarkalatosabb probléma. A hatályos, legutóbb<br />
2006-ban módosított irányelv tartalmaz ugyan szigorú előírásokat a hulladéklerakók<br />
üzembe helyez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> üzemeltet<strong>és</strong>e kapcsán, de az uniós jogrend szerint ezeket 2012ig,<br />
egyes esetekben pedig csak 2014-ig kell érvényesíteni. A független, harmadik fél<br />
által végzett ellenőrző vizsgálatok, az üzemelő lerakók rendszeres monitoringja <strong>és</strong> a<br />
korábban kiadott engedélyek felülvizsgálata már r<strong>és</strong>ze ennek az irányelvnek. Az<br />
irányelv felülvizsgálata során szükség van a bezárt tározók rendszeres ellenőrz<strong>és</strong>ére<br />
vonatkozó szabályok módosítására is. A hatályos jogszabály előírja ugyan, hogy<br />
ezeket nyilvántartásba kell venni, de a rendszeres ellenőrz<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> a szigorú<br />
monitoring legalább ilyen fontos. A term<strong>és</strong>zetvédelmi szervezet szerint a tározókat<br />
úgy kell megépíteni, hogy azok ellen tudjanak állni akár egy veszélyes<br />
árvízhelyzetnek is. Az irányelv ezzel szemben jelenlegi formájában megengedi,<br />
hogy egy katasztrófa esetén annak működtetői „term<strong>és</strong>zeti körülményekre”<br />
hivatkozzanak.<br />
3. Környezetvédelmi szakirányú bírák képz<strong>és</strong>e<br />
A magyarországi bíráknak is célszerű csatlakozni az Európai Bizottság bíróképz<strong>és</strong>i<br />
programjához, amelynek célja az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának<br />
javítása az igazságszolgáltatás fórumain, valamint az Aarhusi Egyezmény III. pillére<br />
végrehajtásának ösztönz<strong>és</strong>e, a tagállami bírósági gyakorlatok tapasztalatainak<br />
cseréje. A program a környezetvédelmi ügyekben várhatóan dönt<strong>és</strong>t hozó bírák<br />
környezetvédelmi jogi képz<strong>és</strong>ét az Európai Unió intézményei által elfogadott uniós<br />
jogi aktusok <strong>és</strong> az ezekhez fűzött iránymutatások r<strong>és</strong>zletes, gyakorlati szempontú<br />
megismertet<strong>és</strong>ével kívánja elérni. A hazai ítélethozóknak fontos tudniuk, hogy az<br />
Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján, amennyiben az uniós jogi aktust<br />
átültető belső jogszabály hiányzik, vagy nincs összhangban az uniós joggal, a<br />
75
Change language