studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Handrik Adél
Egy másik példa a Whiskys ügy kapcsán fordult elő, amikor egy alkalommal a
szagminta alapján a Szűcs testvéreket azonosította a kutya. Megjegyzendő, hogy a
tanúk is őket ismerték fel Ambrus Attila helyett. 51
„A profilalkotás az elkövető személyiségprofiljának, személyiségképének megalkotására
irányul, ezáltal mintegy a személyazonosítás egyik modern, az elmúlt
évtizedekben teret nyert formájává vált. Az elkövetői személyiségprofil ismeretében
újabb verziókat tud felállítani a nyomozóhatóság, amelyek ellenőrzése az elkövető
felderítéséhez is vezethet.” 52
A nyomozás során betöltött funkciói közül témánk szempontjából elsősorban annak
van jelentősége, hogy segít leszűkíteni a lehetséges elkövetői kört. Azonban
kérdésként merül fel, hogy ez a leszűkítés elegendő-e ahhoz, hogy a már meglevő
közvetett bizonyítékok alapján a ténylegesen a tettes kerüljön „kiválasztásra” a potenciális
elkövetők közül.
3. A bíró személyében rejlő okok
A tévedések okai a bíró büntetőeljárásban betöltött szerepének, feladatának jellegéből
adódóan alapvetően kétféle csoportban vizsgálhatók. Egyik megközelítés alapját
az adja, hogy a bíróság „hozott anyagból” dolgozik, tehát a fentiekben vizsgált tényezők
mind közrehatnak az ítélethozatalban, így az eljárás korábbi szakaszainak
hibái is a végső döntés részét képezik, ha a bírósági szakban sem sikerül feltárni és
kiküszöbölni őket.
E tényezőben rejlő kockázatot tehát az adja, hogy ez a „hozott anyag” a bírói
meggyőződés kialakulásának alapja. Ez a büntetőeljárás természetéből adódik, hiszen
a bűncselekmények teljes felderítését nem végezheti maga a bíróság, így
„kénytelen” az ügyészség (nyomozó hatóság) által elétárt bizonyítékokra támaszkodni.
Ez pedig – a hibák, tévedések átgyűrűzése mellett – elősegítheti a nyomozás
során kialakult téves prekoncepció tárgyalási szakra való „átterjedését” is, amelynek
feltárása, az attól való eltérés egyre nehezebb. 53
Az információk, a bizonyítékok a bírósághoz tehát csak többszöri áttéten keresztül
jutnak el, ez viszont már az információtorzulás, rosszabb esetben az információtorzítás
lehetőségét is felveti, amelyek még inkább megnehezítik egy valósággal
adekvát ítélet meghozatalát.
A tévedések kiküszöbölése a bírósági szakban már csak elsősorban a jegyzőkönyvek
összevetése, a tárgyaláson felvett bizonyítás alapján, az ellentmondások
felderítése által lehetségesek. Azonban e szakaszban sem kizárt, az eljárásban résztvevők,
különösen a tanúk tévedése, hiányos vallomástétele, hiszen „a bírósági eljárások
nem teszik lehetővé, hogy egy kényelmes tempóban haladjon az ügy, így a
51 P. Gál Judit – Ambrus Attila: Én, a Whiskys. IPM Könyv, Budapest 1999. 168. o.
52 Tremmel – Fenyvesi – Herke: i.m. 220. o.
53 Álláspontom szerint éppen a hibás prekoncepció vezethetett el a móri bankrablás esetében
is justizmordhoz. Egyet kell értenem tehát Tóth Mihálynak azzal a gondolatával, miszerint „a
hibásnak bizonyult prekoncepciót a nyomozás során alakították ki, ott igazították (vagy
próbálták igazítani) a bizonyítékokat a feltételezett tényekhez.” Tóth Mihály: Mór belénk
égett árnyéka. Magyar Rendészet 2009. 3-4. sz. 6-7. o.
330