studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

A szabadságvesztés végrehajtása Magyarországon az európai szabályok tükrében
6. Összegzés
Az Európai Unió ajánlásaiban megfogalmazta azokat az elvárásokat, amelyek biztosítanák
az elvárható körülményeket a fogva tartottaknak. Javasolja a tagországoknak,
hogy biztosítsanak olyan diszkriminációmentes életteret, amely alkalmas arra,
hogy hosszabb időt töltsenek fogva tartva, akár egyedül, akár zárkatársakkal együtt.
Az országoknak biztosítani kell(ene), hogy a túlzsúfoltságból eredeztethető
börtönártalmak minél kevésbé befolyásolják a bűnelkövetőket abban, hogy egymást
kiképezve újabb, akár súlyosabb cselekményeket kövessenek el. A nyugati országok
élen járnak a magán-tőke beruházással épített vagy felújított börtönök létrehozásában,
ezzel csökkentve a túlzsúfoltságot. Magyarországon ez a típusú
megoldás még csak kezdetleges, mindösszesen két börtön vett részt a PPPkonstrukcióban.
Magyarország sikeresen valósítja meg az elvárások fogvatartásra
vonatkozó részeit, hiszen szinte minden büntetés-végrehajtási intézetben jó
minőségű ételt biztosítanak a fogva tartottaknak, az intézetek legnagyobb többségében
színvonalas az orvosi ellátás, a kapcsolattartásra sem panaszkodnak az elítéltek.
Problémát csak az jelent, hogy gyakran nem a lakóhelyükhöz legközelebb eső intézetben
helyezik el őket. Minden intézetben, ahol az ítélet is megengedi és a biztonságot
sem veszélyezteti, engedélyezik a választáson való részvételt, a televízió és
rádió használatot, illetve a fiatalkorúak intézetében a számítógép használatot. Biztosítják
a raboknak a sportolási és szabadidős tevékenységeket, a napi háromszori
étkezést.
Azt a következményt is levonhatjuk, hogy akadnak olyan személyek, akik –
elsősorban determinált anyagi helyzetük és torz értékrendszerük miatt – inkább a
börtönt választják a szabad élet helyett. A fogva tartottak életét jelentősen befolyásolják
a „mindennapi örömök és kudarcok”, a nevelők önmagukban kevesek
ahhoz, hogy a visszaesést megelőzzék, mivel a társadalom elutasítása biztos út egy
újabb bűncselekmény elkövetéséhez. 101 A cél az lenne, hogy a szabad társadalom
tagjai megértsék: a fogva tartottak legnagyobb része nem azért követi el a bűncselekményt,
hogy az ő adójukból büntetés-végrehajtási intézetben töltse élete jó pár
évét, és éppen ezért a civileknek is segíteni kellene a társadalomba való visszailleszkedésüket,
hogy egy múltbéli „botlásukért” ne kelljen egész életükbe megbélyegzettként
élniük a szabadulás után. A társadalom tagjainak be kellene mutatni a
jelenleg uralkodó állapotokat, hogy megismerjék a körülményeket, ugyanis az általam
megkérdezetteknek – köztük gyakorló jogászok és leendő jogászok is –
kevesebb, mint a fele tudja, hogy ma még vannak felújításra váró és felújított intézetek
is, és azt gondolják, hogy már megfelelünk az európai színvonalnak.
A bűnözőket sokan rossz embernek tartják, és általánosítanak a cselekmény súlyától
függetlenül, anélkül, hogy jóként könyvelnék el, amikor azt halljuk karácsony
előtt, hogy a nekik már szükségtelen konzerveket felajánlják a szegényeknek, vagy
például árvíz idején segítik a rászorulókat a maguk módján. Erről azt mondja Nagy
István, a Kaposvári Büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, hogy az „ő lelküknek
is egy hatalmas megkönnyebbülés, hogy segíthetnek, annak ellenére, hogy ők is
szűkös körülmények között élnek bezártságban”. Az állam tennivalója az, hogy az
101 Borbély: i.m. 96. o.
411