studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A garázdaság másod- <strong>és</strong> harmadvirágzásai<br />
IV. A garázdaság tényállása a Büntető Törvénykönyvben<br />
A garázdaság tényállási elemeit a hatályos joganyag definícióinak (jogalkotói), a<br />
bírói gyakorlatnak (jogalkalmazói), illetve a Btk-beli tényállás elemz<strong>és</strong>e alapján, a<br />
magyar büntetőjog-tudomány megjelölt képviselőinek (jogirodalmi) fogalommeghatározása<br />
alapján foglalom össze.<br />
A Btk. 271. §-a alapján a garázdaság tényállása a következő: „271. § (1) Aki<br />
olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra,<br />
hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb<br />
bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, <strong>és</strong> két évig terjedő<br />
szabadságveszt<strong>és</strong>sel, közérdekű munkával vagy pénzbüntet<strong>és</strong>sel büntetendő.<br />
(2) A büntet<strong>és</strong> bűntett miatt három évig terjedő szabadságveszt<strong>és</strong>, ha a garázdaságot<br />
a) csoportosan,<br />
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.<br />
(3) A büntet<strong>és</strong> bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságveszt<strong>és</strong>, ha a<br />
garázdaságot<br />
a) csoportosan <strong>és</strong> a köznyugalmat súlyosan megzavarva,<br />
b) nyilvános rendezvényen követik el<br />
c) fegyveresen,<br />
d) felfegyverkezve.<br />
(4) Mellékbüntet<strong>és</strong>ként kitiltásnak is helye van.<br />
(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt<br />
támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi<br />
sérül<strong>és</strong> okozására.”<br />
„271/B. § A 271. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekez<strong>és</strong>i jogról<br />
szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely<br />
mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”<br />
1. A bűncselekmény tárgya<br />
A bűncselekmény jogi tárgyát a köznyugalom, a társadalmi-közösségi együttél<strong>és</strong><br />
zavartalansága, az ehhez szükséges jogi <strong>és</strong> erkölcsi normák követ<strong>és</strong>e képezi.<br />
Belátható, hogy a büntetőjogi szabályozás csupán <strong>és</strong>szerű keretek között avatkozhat<br />
be e normák megszeg<strong>és</strong>e esetén, a gyakorlatban előforduló konkrét esetek<br />
különböző megítél<strong>és</strong> alá eshetnek. Olyan etikailag helytelen viselked<strong>és</strong>, mint például<br />
a nem fogadott köszön<strong>és</strong>, nem szankcionálhatók büntetőjogi eszközökkel. 10 A<br />
garázdaság gyakorlati alkalmazása a szubszidiárius jellege miatt ellenkező oldalról<br />
is behatárolt: a törvényhozó különböző tényállásokban gyakran olyan, egyéb<br />
köznyugalmat zavaró bűncselekményeket határoz meg, illetve r<strong>és</strong>zletez, amelyek a<br />
271. § tényállásának is megfelelnek. Ezt az ellentmondást, illetve a halmazattal<br />
kapcsolatos megoldási kísérleteket külön r<strong>és</strong>zben r<strong>és</strong>zletesen kifejtem. Elkövet<strong>és</strong>i<br />
10 Erdősy Emil – Földvári József – Tóth Mihály: Magyar büntetőjog – Különös r<strong>és</strong>z. Osiris<br />
Kiadó, Budapest 2007. 348. o.<br />
287
Change language