studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Berek Gergő<br />
rás során sokkal inkább szakértői, mintsem bírói feladat. Eldönt<strong>és</strong>e pedig bonyolult<br />
munka, mérlegel<strong>és</strong> eredménye. Tekintetbe kell venni az adott üzleti tevékenység<br />
közgazdasági, piaci környezetét, a gazdasági tevékenységet érintő államok gazdaságpolitikáját,<br />
a nemzetközi befektetői bizalmat vagy bizalmatlanságot, magatartásukat,<br />
továbbá az adós vagyoni viszonyait, az elvégett műveleteit, illetve ezekhez<br />
mérten a veszteség <strong>és</strong> nyereség mértékét.<br />
A jelenlegi gazdasági életben uralkodó egyik alapszabály a „minél nagyobb kockázat,<br />
annál nagyobb a nyereség” elv. A befektetői bizalom – az elmúlt majdnem két<br />
év tapasztalatai alapján – percről percre képes változni, s az egyes országok gazdaságát<br />
recesszióba taszítani, nyereséges befektet<strong>és</strong>eket, sőt vállalkozásokat tönkretenni.<br />
Ez a jelenség az olyan gazdaságilag rendkívül nyitott országokra – mint hazánk<br />
is – kétszer olyan erőteljesen hat. Ilyen – mondhatjuk szükséghelyzetben – a<br />
magyar kis- <strong>és</strong> középvállalkozások a túlél<strong>és</strong> érdekében az előre láthatóan magasabb<br />
kockázatot is kénytelenek vállalni, ha az esetleges nyereség megmentheti őket a<br />
csődtől.<br />
Nem elég azonban az <strong>és</strong>szerű gazdálkodással ellentétes módon történő vállalkozói<br />
tevékenységet értelmezni, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a<br />
továbbiakban: Be.) 4. § (2) bekezd<strong>és</strong>e értelmében a kétséget kizáróan nem bizonyított<br />
tény nem értékelhető a terhelt terhére. Ez a csődbűncselekmény tárgyalt elkövet<strong>és</strong>i<br />
magatartása esetén annyit jelent, hogy a nyomozóhatóságnak minden kételyt<br />
feloldva bizonyítania kell, hogy az adott üzleti tevékenység nyilvánvalóan <strong>és</strong>szerűtlen<br />
volt („a nyereség realitása gyakorlatilag eleny<strong>és</strong>ző a veszteséggel szemben”); az<br />
elkövető, az adós előre látta vagy előre kellett volna látnia nemcsak a veszteség bekövetkez<strong>és</strong>ének<br />
a lehetőségét, de annak oly mértékét is, amely alkalmas arra, hogy a<br />
hitelezői igények kielégít<strong>és</strong>i alapját csökkentse, elvonja, s e következmény bekövetkez<strong>és</strong>ét<br />
az elkövető kívánta vagy legalábbis vele szemben közömbös volt. Többek<br />
között már a veszteség előre látható mértékének a megbecsül<strong>és</strong>e is komoly, ha nem<br />
lehetetlen feladat.<br />
A büntetőeljárás során történt sok egyéni szubjektivizáció a kétséget inkább erősíti,<br />
mintsem gyengíti, így aggályok merülnek fel – a Be. „in dubio pro reo” elvnek<br />
tükrében – a tényállás ezen r<strong>és</strong>ze rendelkez<strong>és</strong>e esetén.<br />
A problémafelvet<strong>és</strong> útján akár eg<strong>és</strong>zen az 1949. évi XX. törvényig, a Magyar<br />
Köztársaság Alkotmányáig (a továbbiakban: Alkotmány) is eljuthatunk. Az Alkotmány<br />
2. § (1) bekezd<strong>és</strong>éből 15 következő jogállamiság <strong>és</strong> jogbiztonság elvi jellegű<br />
követelményeiből levezethető – az Alkotmánybíróság gyakorlata által kimunkált –<br />
az ún. alkotmányos büntetőjog követelménye. Az Alkotmánybíróság a 95/2008.<br />
(VII. 3.) AB határozatában kifejtette, hogy „[a]z Alkotmány 2. § (1) bekezd<strong>és</strong>e, továbbá<br />
a 8. § (1) <strong>és</strong> (2) bekezd<strong>és</strong>e alapján a törvényalkotó köteles az alkotmányos<br />
büntetőjog formai <strong>és</strong> tartalmi követelményeit érvényesíteni, amikor a társadalomra<br />
veszélyes magatartások köréből kiválasztja azokat, amelyek ellen a legsúlyosabb<br />
felelősségi rendszer, a büntetőjog eszközeivel kíván fellépni. Az alkotmányos büntetőjog<br />
követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyez<strong>és</strong>ével tilalmazott<br />
magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan<br />
megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra<br />
15 Alkotmány 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.<br />
310
Change language