studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bukli Ádám<br />
létesítette jogviszony szerződ<strong>és</strong>eit miként értelmezzük. Wellmann György 50 <strong>és</strong><br />
Juhász László 51 a jogviszonyt kettő, Salamonné Solymosi Ibolya 52 pedig egyetlen<br />
szerződ<strong>és</strong>ként fogja fel. (A két álláspont teljesen eltérő válaszokat ad a<br />
megtámadhatóság fő kérd<strong>és</strong>eire. Fontosnak tartom leszögezni, hogy az, hogy a<br />
k<strong>és</strong>őbb létrejövő adásvétel időpontjára megváltoznak az értékviszonyok (azaz<br />
értékaránytalanság lép fel), term<strong>és</strong>zetes velejárója az opciónak, ezért ezzel az opció<br />
kötelezettjének számolnia kell a vételi jog enged<strong>és</strong>ekor. Különösen több évre<br />
létesített vételi jog esetén fordulhat elő, hogy a vételi jog enged<strong>és</strong>ekor fennálló<br />
értékviszonyok eltolódnak: a korábban reális forgalmi értéket tükröző vételár k<strong>és</strong>őbb<br />
jóval alacsonyabb lehet az aktuális piaci árnál. Ha ilyenkor gyakorolja vételi jogát a<br />
jogosult, akkor nyerhet az adásvételen, ha pedig az aktuális piaci ár az alacsonyabb,<br />
akkor vélhetően nem él a jogával. Úgy is fogalmazhatunk tehát – kiemelve az opció<br />
spekulatív jellegét –, hogy a vételi jog jogosultja olyan hatalmasságra tesz szert,<br />
amellyel az előre kialkudott vételáron az opció fennállta alatt bármikor<br />
megvásárolhatja a dolgot egyoldalú jognyilatkozatával, a kötelezett pedig köteles<br />
ilyenkor a dolgot ezen az előre rögzített áron eladni – függetlenül annak valós<br />
forgalmi értékétől, vagyis attól, hogy az ügylet számára mennyire előnyös vagy<br />
előnytelen. Az opciót megszerző fél tehát arra spekulál, hogy az opciós<br />
szerződ<strong>és</strong>ben rögzített vételáron való megköt<strong>és</strong>e számára a k<strong>és</strong>őbbiekben<br />
előnyösebb lehet, 53 ilyenkor pedig értelemszerűen az eladó számára lesz hátrányos<br />
az adásvétel. Ebben áll a jogügylet spekulatív jellege. A felek értékváltozással<br />
kapcsolatos várakozása kifejeződik vagy a vételárban, vagy az opció díjában, esetleg<br />
az opciós szerződ<strong>és</strong>sel összefügg<strong>és</strong>ben megkötött alapügylet ellenszolgáltatásában.<br />
2. Az opciós jogviszonyban megtámadható szerződ<strong>és</strong>ek<br />
A bíróság elé kerülő jogesetek gerincét a feltűnő értékaránytalanságra alapított<br />
megtámadások teszik ki, ezek pedig a dolog <strong>és</strong> a vételár közti értékarányosságot<br />
kifogásolják. Problémát jelent, hogy az esetek döntő többségében az opciós<br />
szerződ<strong>és</strong>t támadja meg az adós (az eladó), így pedig az opciós szerződ<strong>és</strong>ben foglalt<br />
szolgáltatások (azaz a vételi jog <strong>és</strong> az opciós díj) értékarányosságát kellene<br />
vizsgálnia a bíróságnak. A keresetekből azonban rendre kiderül, hogy valójában az<br />
adásvételi szerződ<strong>és</strong> szolgáltatásai (dolog <strong>és</strong> vételár) közti értékarányosságát<br />
kifogásolja a felperes. A félreért<strong>és</strong> egyr<strong>és</strong>zt arra vezethető vissza, hogy az opciós<br />
szerződ<strong>és</strong>ben a korábban kifejtettek szerint már benne foglaltnak a majdan<br />
megkötendő adásvétel szolgáltatásai, azonban ezek nem az opciós szerződ<strong>és</strong><br />
szolgáltatásai. Másr<strong>és</strong>zt az eladó csak az opciós szerződ<strong>és</strong>ben tesz szerződ<strong>és</strong>i<br />
nyilatkozatot, míg az opció jogosultja a vételi jog gyakorlásakor egyoldalú<br />
50 Wellmann: i.m. 10-14. o.<br />
51 Juhász: i.m. 41-51. o.<br />
52 Salamonné: i.m. 8-10. o.<br />
53 Ezt a spekulatív vonást még élesebben fejezi ki az (a polgári jogi opciótól elkülönülő,<br />
annak szabályozása alá nem eső) értékpapír-opció, amelynél az opció jogosultját<br />
gyakorlatilag csak a profit reménye vezeti, r<strong>és</strong>zéről tulajdonszerz<strong>és</strong>i szándék nincs, vagy<br />
másodlagos jelentőségű.<br />
216
Change language