studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...

Szabó Dávid
A „külsős” alpolgármesteri tisztség bevezetése előnyös, mert a polgármester
munkáját ideális esetben így olyan szakemberek segíthetik, akik nem kerülhettek be
a képviselő-testületbe, mert például kevésbé karizmatikusak, kevésbé ismertek, nem
az adott településen élnek. Természetesen ez is járhat hátránnyal, visszaélésre adhat
alapot a tisztség „adományozása”.
2) A július 6-i második alkotmánymódosítás a vélemény és sajtószabadságot
érintette. A 61. § (1) bekezdésének új szövege előírja, hogy a Magyar
Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás
szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint
terjesztéséhez. 30 Új elemet a szólásszabadság jelent, fontos hangsúlyozni azonban,
hogy az eredeti javaslatban a „szabad véleménynyilvánítás” helyett csak a
„szólásszabadság” szerepelt. 31 Az alkotmánymódosítás indokolása szerint „az 1990
óta változatlan 61. § által használt fogalmak jelentős része mára elavult”, míg a
részletes indokolás a cserét azzal indokolta, hogy a szólásszabadság kifejezés jobban
megfelel a történelmi hagyományoknak. 32 Ez az indok elfogadható tekintettel arra,
hogy az első magyar sajtótörvény 1848 áprilisában a gondolat és a sajtó szabadságát
deklarálta, később azonban a magyar történelmi hagyományokban kizárólag a
szólásszabadság kifejezés terjedt el. 33 A javaslat közzétételét követően a jogalkotót
kritika érte tekintettel arra, hogy az AB 30/1992. (V. 26) számú határozata szerint a
véleménynyilvánítási szabadság olyan „anyajog”, amelyből a többi „kommunikációs
alapjog”, így a sajtószabadás, az információszabadság, a művészi szabadság, a
tudományszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog
ered. 34 A jogkorlátozással kapcsolatos vádak elkerülése érdekében a végleges
javaslatba bekerült a véleménynyilvánítás szabadsága is a szólásszabadság mellé.
„Mindenesetre a rendes bíróságok ítélkezési gyakorlatában a véleményszabadság
»anyajog«- jellege nem jelent meg, arra pedig sem tőlük, sem az AB-tól nem
érkezett válasz, hogy ha egymástól elválasztandónak tekintjük a
véleménynyilvánítási szabadságot és a szólásszabadságot, akkor pontosan mi az
elválasztás alapja, és mire jogosít egyik, illetve a másik.” 35 Felmerül a kérdés, hogy
mivel a két szabadság egymás mellett szerepel az Alkotmányban ez azt jelenti, hogy
a jogalkotó is elismeri a két alapjog eltérő jellegét vagy csak a jogkorlátozással
kapcsolatos kritikákat akarták elkerülni? Az Alkotmány szövege visszatér a
történelmi hagyományban gyökerező szóhasználathoz, de ez nem eredményez
tartalmi változást, mert megmaradt a véleménynyilvánítás szabadsága is. 36
30
Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.
évi XX. törvény módosításáról 1. §
31
Koltay András: Az Alkotmány új 61. §-a A vélemény és a sajtószabadság új ruhában.
Közjogi Szemle 2010. 3. sz. 2. o.
32 Drinóczi: i.m. 68. o.
33 Koltay: i.m. 3. o.
34 Uo.
35 Uo.
36 Uo.
174