studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Alkotmánymódosítások Magyarországon<br />
2. Az Alkotmány 2010. július 5-i módosítása<br />
Az új Országgyűl<strong>és</strong> ebben az alkotmánymódosításban megváltoztatta az<br />
Alkotmánybíróság tagjainak a jelöl<strong>és</strong>ére vonatkozó szabályokat, amikor előírta,<br />
hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűl<strong>és</strong> választja. Az<br />
Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is<br />
figyelembe véve – az Országgyűl<strong>és</strong>ben képviselettel rendelkező pártok<br />
képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az<br />
Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűl<strong>és</strong>i képviselők<br />
kétharmadának szavazata szükséges. 15<br />
A korábbi szabályozás szerint az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűl<strong>és</strong>ben<br />
képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló<br />
jelölőbizottság tett javaslatot. 16 „A paritásos elven működő jelölőbizottságot az teszi<br />
indokolttá, hogy a parlamentben lehetőleg már a jelöl<strong>és</strong>kor konszenzus alakuljon ki<br />
az alkotmánybírák személyéről.” 17 A gyakorlatban ennél a megoldásnál<br />
elképzelhető, hogy a kormánytöbbséget alkotó frakciók kisebbségbe kerülnek a<br />
jelölőbizottságban, a számbeli fölényben lévő ellenzéki pártfrakciókkal szemben,<br />
persze ez azt is eredményezheti, hogy a jelölőbizottság olyan jelölteket is elfogad,<br />
akiket aztán a parlament nem választ meg. 18 Egy esetleges patthelyzet azt<br />
eredményezheti, hogy az Alkotmánybíróság létszáma 8 fő alá csökken, ha nem<br />
sikerült megválasztani az új tagokat, így pedig a legfőbb testületi szervként működő<br />
teljes ül<strong>és</strong> nem határozatképes. 19<br />
A kormányoldal azzal indokolta az alkotmánymódosítást, hogy céljuk ennek a<br />
helyzetnek az elkerül<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a testület folyamatos <strong>és</strong> zavartalan működ<strong>és</strong>ének a<br />
biztosítása. 20 Az új megoldás szerint tehát a jelölőbizottságban a parlamenti pártok<br />
arányosan képviseltetik magukat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan<br />
lehessen olyan jelölteket állítani, akiket a parlament megválaszt (de csak akkor, ha a<br />
kormányzó erők 2/3-os többséget tudnak felmutatni), így nem fenyeget az a veszély,<br />
hogy az alkotmánybírák száma 8 fő alá csökken. Hátrány, hogy az ellenzék által<br />
történő jelöl<strong>és</strong> megnehezül.<br />
A régi szabályozás szerint hiába tudott az ellenzék jelöltet állítani, a parlament<br />
azt nem biztos, hogy megválasztotta, jelenleg pedig már a plénum elé sem kerül az<br />
ügy, ha a jelöltet a kormánytöbbség nem támogatja. Az alkotmánymódosítás előtt<br />
szokásjogi alapon kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint egyszerre több<br />
jelöltről szavazott a ház, egy ellenzékiről <strong>és</strong> egy kormánypártiról, igaz akkor a<br />
kormánypárti jelölt megválasztásához is szükség volt az ellenzék támogatására<br />
(<strong>és</strong>/vagy a jelöl<strong>és</strong>éhez is), hogy meglegyen a 2/3-os többség. Garanciát jelenthetett,<br />
15<br />
Alkotmány 2010. július 5-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.<br />
évi XX. törvény módosításáról 1. §<br />
16<br />
Petrétei: i.m. 154. o.<br />
17<br />
Petrétei: i.m. 173. o.<br />
18<br />
uo.<br />
19<br />
Petrétei: i.m. 157. o.<br />
20<br />
http://nol.hu/belfold/feltoltik_az_alkotmanybirosagot_-_jelolobizottsagot_akar_a_fidesz<br />
(2011.12.15.)<br />
171
Change language