studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szi-Márton Ádám<br />
jogi hagyomány szerint, hogy Magyarországon a Csjt. nem is ad eligazítást az<br />
anyától való leszármazás kérd<strong>és</strong>ében, vagyis nem rendelkezik arról, hogy az anyától<br />
való leszármazást a szület<strong>és</strong> ténye határozza meg. Pusztán az anyakönyvez<strong>és</strong>i<br />
szabályokból 36 következik, hogy a gyermeket megszülő nőt kell anyának tekinteni,<br />
mivel a gyermeket szület<strong>és</strong>e szerint kell anyakönyvezni. A dajkaanyaság (különösen<br />
a gesztációs forma) azonban szükségessé teszi az anyaság újabb kategóriáinak<br />
bevezet<strong>és</strong>ét. E szerint a term<strong>és</strong>zetes egységet alkotó anyaság a következő négy<br />
kategóriára oszlik: a) genetikai anya (akitől a gyermek génállománya felét örökli), b)<br />
szül<strong>és</strong>zeti anya (aki a megtermékenyített petesejtet méhében kihordja, <strong>és</strong> a magzatot<br />
megszüli), c) jogi anya (akit az anyakönyvbe a gyermek anyjaként bejegyeznek), d)<br />
társadalmi anya (aki a gyermeket ténylegesen felneveli). 37<br />
b) Lehetséges megoldás<br />
A dajkaanyaság megjelen<strong>és</strong>e olyan új helyzetet teremt, amelyben a négyféle anya<br />
személye nemcsak elválik, hanem szembe is kerülhet egymással. Ez a jogalkotót<br />
arra kényszeríti, hogy explicit dönt<strong>és</strong>t hozzon az anya személyére vonatkozóan.<br />
Tarthatatlanná teszi ugyanis azt a jogi állásfoglalást, amely szerint az anyától való<br />
leszármazást pusztán a szület<strong>és</strong> ténye határozza meg, hiszen a jogalkotó az apától<br />
való leszármazás esetén is a biológiai-genetikai leszármazást tekinti alapvetőnek,<br />
mivel a genetikai valóságra figyelemmel fogalmazza meg az apaság vélelmét. A<br />
dajkaanyaság által életre hívott osztott anyaság <strong>és</strong> a genetikai racionalitás közötti<br />
ellentmondás, csak úgy oldható fel, hogy a jog az anyaságot nem mint tényt, hanem<br />
mint vélelmet (praesumptio iuris-t) fogalmazza meg. 38<br />
A jogi szabályozásnak azt kell biztosítania, hogy a genetikai anyát ismerjék el<br />
jogi értelemben vett anyának, vagyis őt jegyezzék be anyaként az anyakönyvbe. 39 A<br />
hatályos anyakönyvi jogszabályok nyomán azonban megállapítható, hogy ennek<br />
kivitelez<strong>és</strong>e korántsem problémamentes. Az At. rendelkez<strong>és</strong>ei szerint intézeti<br />
szül<strong>és</strong>nél az intézet vezetőjét, intézeten kívüli szül<strong>és</strong>nél a szülőket valamint a<br />
közreműködő orvost terheli bejelent<strong>és</strong>i kötelezettség legk<strong>és</strong>őbb a szül<strong>és</strong>t követő első<br />
munkanapon. 40 A bejelent<strong>és</strong> alapján hivatalból kerül sor az anyakönyvi<br />
bejegyz<strong>és</strong>re. 41 A BMr 15.§ (1) bekezd<strong>és</strong>e szerint a szület<strong>és</strong> bejelent<strong>és</strong>ére szolgáló<br />
nyomtatványt a szülők (szül<strong>és</strong>zeti anya) személyi igazolványa, ennek hiányában más<br />
közokirat alapján kell kitölteni. A hazai szabályozás szerint a szül<strong>és</strong>zeti anyát kell<br />
anyaként az anyakönyvbe bejegyezni, amely azzal a következménnyel járhat, hogy a<br />
gyermek apjának a szül<strong>és</strong>zeti anya férjét kell tekinteni. Így pedig felmerül az apasági<br />
36 Az anyakönyvekről, a házasságköt<strong>és</strong>i eljárásról <strong>és</strong> a névvisel<strong>és</strong>ről szóló 1982. évi 17. tvr.ből<br />
(továbbiakban: At.) <strong>és</strong> a az anyakönyvekről, a házasságköt<strong>és</strong>i eljárásról <strong>és</strong> a névvisel<strong>és</strong>ről<br />
szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendeletből (továbbiakban: BMr).<br />
37 Bodnár – Bodnár: Lehet-e az anya személye kérd<strong>és</strong>es? 1097. o.<br />
38 Bodnár – Bodnár: Lehet-e az anya személye kérd<strong>és</strong>es? 1098. o.<br />
39 Bodnár – Bodnár: A személyállományra vonatkozó perek lehetőségei az in vitro fertilisatio<br />
<strong>és</strong> az embrió transfer eseteiben. Magyar Jog 1986. 4. sz. 329. o.<br />
40 At. 9. § (1)-(3) <strong>és</strong> (5) bek., valamint 10. § (1)-(2) bek. Az intézeten kívüli szület<strong>és</strong>t, ha<br />
annál orvos nem működik közre, a bejelent<strong>és</strong>re kötelezett nyolc napon belül jelenti be.<br />
41 At. 11. §<br />
198
Change language