studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A csődbűncselekmény<br />
<strong>és</strong> az elkövet<strong>és</strong>i magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejez<strong>és</strong>re<br />
juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag<br />
szankcionált jogsért<strong>és</strong>t. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmez<strong>és</strong><br />
lehetőségét a jogalkalmazók r<strong>és</strong>zéről”. 16 Ennek értelmében tehát a törvényhozónak<br />
pontosan körül kell határolnia, hogy mely esetben tekintendő a gazdálkodás<br />
<strong>és</strong>szerűtlennek, a veszteség valószínűségének mekkora értékénél nevezhető <strong>és</strong>szerűtlennek<br />
a vállalkozó tevékenysége. A jogalkotói támpontok hiányában ugyanis lehetőség<br />
nyílik az önkényes jogértelmez<strong>és</strong>re, ami sérti az Alkotmány hivatkozott szakaszait.<br />
4. Az <strong>és</strong>szerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon<br />
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti<br />
Ténylegesen akkor csökken a vagyon, ha az adós magatartása folytán mérhető,<br />
konkrét aktívumcsökken<strong>és</strong> vagy passzívumnöveked<strong>és</strong> következik be. Színlelt vagyoncsökken<strong>és</strong>ről<br />
akkor beszélhetünk, ha mindez nem következik be, de a látszat<br />
ez; <strong>és</strong> ez a látszat rendszerint éppen a vagyonment<strong>és</strong> elfed<strong>és</strong>ét szolgálja. 17<br />
IV. A hitelező jogtalan előnyben r<strong>és</strong>zesít<strong>és</strong>e<br />
A Legfelsőbb Bíróság BH 1997. 471. számon közzétett határozata értelmében a<br />
„tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásával elkövetett csődbűntettet a hitelező<br />
jogtalan előnyben r<strong>és</strong>zesít<strong>és</strong>ének vétségétől az különbözteti meg, hogy a csődbűntett<br />
elkövetője a hitelezők elől a vagyont elvonja, eltitkolja stb., <strong>és</strong> ezzel meghiúsítja a<br />
hitelezők kielégít<strong>és</strong>ét; a hitelező jogtalan előnyben r<strong>és</strong>zesít<strong>és</strong>ének vétsége esetén<br />
pedig az elkövető az igények kielégít<strong>és</strong>ének módjára vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>eket<br />
szegi meg, anélkül azonban, hogy a kielégít<strong>és</strong> vagyoni alapja csökkenne”. E tényállás<br />
akkor valósul meg, ha az adós, tudván, hogy vagyona az összes tartozását nem<br />
fedezi, a Cstv.-ben meghatározott kielégít<strong>és</strong>i sorrendet megszegve, bizonyos követel<strong>és</strong>eket<br />
teljesít, amely által egyes hitelezők nem jutnak hozzá ahhoz az igényükhöz,<br />
amelyet a kielégít<strong>és</strong>i sorrend megtartása mellett elérhettek volna. E leírásból kiolvasható<br />
a magatartás két központi sajátossága. Egyr<strong>és</strong>zt sajátos jogtárgy-sérelemről<br />
beszélhetünk, hiszen nem az összes hitelező érdeke sérül, csak azoké, akiknek kárára<br />
más hitelezők követel<strong>és</strong>ét az adós teljesítette. Másr<strong>és</strong>zt, noha a törvényhozó expressis<br />
verbis nem értékelt eredményt, a bűncselekmény megállapításának mégis immanens<br />
tényállási eleme bizonyos hitelezői követel<strong>és</strong>ek teljes vagy r<strong>és</strong>zleges meghiúsulása.<br />
Enélkül ugyanis nem lenne jogtárgy-sérelem, a cselekmény nem lenne veszélyes<br />
a táradalomra, hiszen a befektetők hozzájárulásai végül megtérültek, a jogszabályi<br />
sorrend megsért<strong>és</strong>ére pedig legfeljebb eljárási szabálysért<strong>és</strong>ként lehetne hivatkozni,<br />
<strong>és</strong> a büntetőeljárás szükségtelen <strong>és</strong> aránytalan lenne.<br />
16 Először az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában (ABH 1992. 167, 176),<br />
illetve a 12/1999. (V. 21.) AB határozatában (ABH 1999, 106, 110-111) jelent meg.<br />
17 Tóth: i.m. 174. o.<br />
311
Change language