studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Huba Luca Lilla<br />
előítélet él az emberekben ezzel kapcsolatban. Egy ezzel foglalkozó kísérletben az<br />
alanyoknak egy videofelvételen látott személy mondatainak valóságtartalmát kellett<br />
megállapítaniuk. Habár a r<strong>és</strong>zvevőkkel előre közölték, hogy azonos számú igazat<br />
mondó <strong>és</strong> hazugságot állító egyénről látnak majd felvételt, az eredmények mégis azt<br />
mutatták, hogy a kísérleti személyek jóval többször mondták, hogy „Ez az állítás<br />
igaz”, minthogy „Ez az állítás hamis”. Ez az ún. igazsággal, igazzal szembeni elfogultság,<br />
amelyet főleg a laikusoknál figyeltek meg a kutatók. A rendőrségi dolgozóknál<br />
ez az elfogultság rendszerint nem volt ennyire nyilvánvaló, sőt bizonyos<br />
esetekben hiányzott is. Mindez azonban nem meglepő, hiszen a kihallgatások <strong>és</strong> a<br />
gyanúsítottak által ők többször találják szembe magukat „csaló magatartással”.<br />
Hartwig, Granhag, Strömwell <strong>és</strong> Anderson hasonló kísérletet végzett a „börtönlakókkal”<br />
kapcsolatban. A kísérlet teljesen ellentétes eredményt hozott, az elítéltek<br />
ugyanis sokkal többször feltételezték a videón elhangzó állításokról, hogy azok<br />
megtévesztőek. Ezt azonban nem csak feltételezték, hanem elég nagy pontossággal<br />
is állapították meg. Az igaz mondatok megítél<strong>és</strong>ében azonban már nem voltak ilyen<br />
sikeresek. A börtönkörnyezet által az elítéltekre a hazugság, „becsapás” melletti<br />
elfogultság volt jellemző. 33<br />
A megtéveszt<strong>és</strong> kinyomozásában fontos szerepe lehet az állítások újbóli értékel<strong>és</strong>ének<br />
is. Ezt jól mutatja Granhag <strong>és</strong> Strömwell kísérlete: 11 nap alatt háromszor<br />
hallgatták ki a terhelteket, majd azt tesztelték, hogy jobb eredményt produkálnak-e a<br />
„bírók”, ha mind a háromról k<strong>és</strong>zült felvételt megtekintik. Azok, akik egy kihallgatás<br />
megnéz<strong>és</strong>e után értékeltek, 55,6 %-ban voltak pontosak, akik pedig mindhármat<br />
megnézték egymás után 56,9 %-ban. Jól látszik tehát, hogy ebben az esetben nem<br />
sok különbség volt az értékel<strong>és</strong>ek precizitása között. Amikor azonban lép<strong>és</strong>ről lép<strong>és</strong>re<br />
tekintették meg a felvételeket, úgy hogy már az első után is értékeltek, a teljesítmény<br />
közel 70 %-ra javult.<br />
A kriminálpszichológia tudomány feltételezi, hogyha megkíséreljük eltitkolni az<br />
információt, a tudatalatti testbeszédünk felfedheti az igazi érz<strong>és</strong>einket egyfajta csalási<br />
jelz<strong>és</strong>ként. Ezzel kapcsolatosan a kriminálpszichológiai kutatók szerint az alábbi<br />
testkommunikáció jelek utalhatnak valótlan állításra:<br />
- a hazudozók hajlamosabbak kevesebbet mosolyogni;<br />
- a szemkontaktus fokozódása, gyakoribbá válása, ami pont az ellentéte az<br />
általános hiedelemnek, de valószínűbb, hogy azok, akik meg akarnak<br />
téveszteni valakit, feltételezik, hogyha elfordítják a tekintetüket, rajtakapják<br />
őket;<br />
- vélelmezhető az is, hogy a hazudozók gyakrabban pislognak <strong>és</strong> a pupilláik<br />
jobban kitágulnak;<br />
- az általános hittel szemben szintén nem jellemzőek a nyugtalan, ideges<br />
mozdulatok <strong>és</strong> a sunyi testtartás, mivel tudatosan kontrollálják a testüket<br />
(jellemzőek lehetnek azonban a beszédhibák, a hezitálás, túl terjengős<br />
beszéd);<br />
33 Anders – Vrij: i.m. 49-50. o.<br />
368
Change language