studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
studia iuvenum iurisperitorum - PTE Állam- és Jogtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Marosi Bernadett<br />
társaság jövőbeli hitelezőinek a kielégít<strong>és</strong>e, hanem az, hogy elősegíti-e a társaság<br />
üzleti céljának megvalósítását”. 2 Előnye az apport szolgáltatásának az említetteken<br />
kívül az a nem elhanyagolható tény is, hogy adott esetben egyszerűbb megoldást<br />
jelenthet, mint ha a gazdasági társaságnak magának kellene beszereznie a szükséges<br />
erőforrásokat. Az apport szolgáltatása során azonban mind a többi tag, mind pedig a<br />
társaság hitelezői rovására is vissza lehet élni. Dolgozatomban ezért az apport<br />
szolgáltatása során felmerülő egyes problémákra kívánom felhívni a figyelmet.<br />
II. A nem pénzbeli hozzájárulás fogalma<br />
A hatályos társasági törvényünk megalkotásakor fontos alapelv volt az <strong>és</strong>szerű <strong>és</strong><br />
arányos hitelező- <strong>és</strong> befektetővédelmi rendelkez<strong>és</strong>ek érvényesít<strong>és</strong>e az EU társasági<br />
jogi szabályozásának keretei között. 3 A korábbi társasági törvényekhez képest a<br />
hatályos Gt. egyes tőkevédelmi szabályai kev<strong>és</strong>bé szigorú előírásokat tartalmaznak.<br />
Igaz ugyan, hogy az apportálás szabályainak enyhít<strong>és</strong>e jól szolgálhatja a gazdasági<br />
társaság működ<strong>és</strong>ét, ami a jelen gazdasági helyzetben előnyöket jelenthet, de újfajta<br />
jogviták forrása is lehet. Az 1997. évi törvényhez képest változott a társasági<br />
törvényünk például a tekintetben is, hogy a hatályos Gt. az általános rendelkez<strong>és</strong>ei<br />
között valamennyi társasági formára nézve egységesen határozza meg a nem<br />
pénzbeli hozzájárulásként szolgáltatható alanyi jogok körét, ezzel megszűnt a<br />
jogbiztonság alkotmányos alapelvét súlyosan sértő állapot, miszerint a korlátolt<br />
felelősségű társaságra <strong>és</strong> a r<strong>és</strong>zvénytársaságra nézve egymástól eltérő tartalmú<br />
apport-rendelkez<strong>és</strong>ek voltak hatályban. 4<br />
A 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezd<strong>és</strong>e kimondja, hogy a nem pénzbeli<br />
hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz<br />
fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős<br />
bírósági határozaton alapuló követel<strong>és</strong>t is – lehet. A tag munkavégz<strong>és</strong>re vagy más<br />
személyes közreműköd<strong>és</strong>re, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló<br />
kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.<br />
A Gt. hatálybalép<strong>és</strong>ével nyerte el az apport fogalma a ma is hatályos formáját. A<br />
végrehajthatóság kikerült az apport kritériumai közül, mivel a második társasági jogi<br />
irányelv sem tartalmazza ezt az előírást. 5 Ezzel elhárult az akadály a szerzői<br />
alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok apportálása elől, melyet a korábbi Gt. kizárt. A<br />
Gt. 13. § (2) bekezd<strong>és</strong> nem írja elő azt sem, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás<br />
tárgyának forgalomképesnek kell lennie, igaz ez kifejezett törvényi előírás nélkül is<br />
így van. A Gt. 9. § (2) bekezd<strong>és</strong>e kimondja, hogy a gazdasági társaságoknak <strong>és</strong><br />
tagjaiknak a törvényben nem szabályozott vagyoni <strong>és</strong> személyi viszonyaira a Ptk.<br />
Budapest 2008. 180. o.<br />
2<br />
Gadó Gábor: A társasági <strong>és</strong> a cégjogi szabályozás továbbfejleszt<strong>és</strong>ének irányai. Gazdaság<br />
<strong>és</strong> Jog 2000. 7-8. sz. 9. o.<br />
3<br />
Zumbok Ferenc (szerk.): A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi. IV. törvény<br />
magyarázata. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2006. 12. o.<br />
4<br />
Török Tamás: A követel<strong>és</strong> nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása. Gazdaság<br />
<strong>és</strong> Jog 2009. 5. sz. 6. o.<br />
5 77/91/EGK irányelv<br />
264
Change language