KING

állványokra kiakasztott pólókat.
Eddie hirtelen ismét ötévesnek érezte magát,
amikor félt átmenni a keresztezıdésen, ha Henry nem
fogta a kezét.
Ne törıdj vele, mondta Roland. Az étel miatt se
legyenek gondjaid. Ettem már bogarakat is, amikor
némelyik még olyan eleven volt, hogy a saját lábán
szaladt le a torkomon.
Ja, felelte Eddie, de ez itt New York.
A pult legtávolabbi végébe vitte a hot dogot meg az
üdítıt, hátat fordított a csarnoknak, aztán
fölpillantott a bal sarokba. Domború tükör
dudorodott ott, mint egy túlnyomású szem.
Valamennyi követıjét látta benne, de egyik se volt
olyan közel, hogy láthassák az ételt és a pohár üdítıt,
ami szerencse, mert Eddienek a leghalványabb
fogalma sem volt róla, hogy mi fog történni.
Tedd az asztint a húsokra. Azután fogd az egészet a
kezedbe.
Aszpirin.
Jó. Tılem bakfittynek is nevezheted, fo... Eddie.
Csak csináld már.
Eddie kifejtette a zsebébe győrt tasakból az
Anacint, és már majdnem rátette az egyik hot-dogra,
amikor hirtelen észbe kapott, hogy Rolandnak esetleg
nehezére eshet kipattintani a fóliából a gyógyszert.
Megtette helyette ı. Három tablettát ejtett az egyik
szalvétába, töprengett, majd hozzátett még hármat.
Hármat most, hármat késıbb, mondta. Ha lesz
késıbb.
Jól van. Köszönöm.
Most mi lesz?
Csak fogjad.
Eddie ismét a domború tükörre sandított. Két
ügynök hanyagul slattyogott a falatozó felé, talán nem
tetszett nekik, ahogy Eddie elfordult, talán
szemfényvesztést szimmantottak, és szerették volna