KING

legutóbbi kulázás után – mondta derősen Eddie. – A
kezed tisztább lenne, én meg nem érezném úgy
magam, mint akit éppen most erıszakolt meg
Ferdinánd, a bika.
– Jack!
– Eredj a konyhába, tisztálkodj meg ott – mondta
nyugodtan Balazar. – Eddie, semmi okunk rá, hogy
bántsuk egymást. Így van?
– Így – felelte Eddie.
– Mindenesetre tiszta – mondta Claudio. – Illetve,
ha nem is tiszta, de nincs nála az anyag. Ez halál
biztos. – Kiment, mocskos kezét úgy lógatva maga
elıtt, mint egy döglött halat.
Eddie nyugodtan nézett Balazarra, aki ismét Harry
Houdinire, Doug Henningre és David Copperfieldre
gondolt. Mindig azt mondták, hogy a bővészkedés
éppen olyan halott dolog, mint a kabaré, Henning
mégis szupersztár volt, a Copperfield srác pedig
valósággal kicsinálta a tömeget, amikor Balazar látta
egyszer Atlantic Cityben. Balazar azóta szerette a
bővészeket, amióta az elsıt látta, aki az utcasarkon
mutatott be kártyatrükköket némi aprópénz
reményében. És mi volt az elsı, amit mindig
megtettek, mielıtt valamit elıvarázsoltak, valamit,
amitıl a közönség elıször felhördült, azután tapsban
tört ki? Kihívtak valakit, hogy gyızıdjön meg róla: a
hely, ahonnan a nyuszinak, a galambnak, a pucér
mellő csinibabának vagy az akárminek elı kell
kerülnie, tökéletesen üres. Sıt arról gyızıdjön meg,
hogy arra a helyre képtelenség bármit is betenni.
Azt hiszem, éppen ezt csinálta. Nem tudom,
hogyan, és nem is érdekel. Az egyetlen, amit biztosan
tudok, hogy nem tetszik ez nekem, egy fikarcnyit se
tetszik.
6
George Biondinak sem tetszett valami. Volt egy