KING

15
Eddie elejtette a zsákmányt.
Detta most is visszautasította az ételt. Eddie
megette az adag felét, úgy, hogy a nı is lássa, azután
fölajánlotta neki a másik felét.
– Nem kı! – mondta Detta szikrázó szemmel. – NEM
Kİ! A mérget a másik felibe tetted! Abba, amit nekem
akarsz adni.
Eddie nem vitatkozott. Fogta a húst, a szájába tette,
megrágta, lenyelte.
– Tegyél nekem eggy szívességet – mondta duzzogva
Detta. – Haggyá békibe, penészvirág.
Eddie nem hagyta.
Újabb húsdarabot hozott.
– Te törd ketté. Add nekem azt a felét, amelyiket
akarod. Én megeszem azt, te pedig a másik felét.
– Nem dőlök ám én be mindenféle fejér trükköknek,
Charlie úr! Én csak asztat mondom, ho' menynyél
innét, és esztet komolyan gondolom.
16
Aznap éjjel nem visított... de még reggel is ı ült a
székben.
17
Aznap csupán két mérföldet haladtak, noha Detta
nem próbálkozott azzal, hogy felfordítsa a széket;
Eddie úgy gondolta, talán túlságosan elgyengült a
szabotázskísérletekhez. Bár az is lehet, hogy belátta,
semmi szükség rá. Három végzetes tényezı is
összejött, egyre könyörtelenebbül: Eddie fáradtsága, a
terep, amely annyi nap egyhangúság után
változatosabb lett, és Roland romló egészségi állapota.
Kevesebb volt a homokcsapda, de ez sovány vigaszt
jelentett. A terep rögösebb lett, homokból mindinkább
hitvány, terméketlen talajjá változott (helyenként