KING

minden mást (csak az elfogadható kockázatot vállald,
minimumra csökkentsd a maradékot, viselkedj
mindenben Dolgozó Méhként); az effajta tervezés
miatt tartották olyan embernek a kollégái, aki még
sokra viszi (s neki szándékában állt sokra vinni,
viszont egyáltalán nem akart börtönbe vagy
villamosszékbe jutni).
Néhány ember futott el a sikátor szája elıtt, de
valamennyien a sikoltozás forrása felé igyekeztek,
egyikük sem nézett Jack Mortra, aki levette évszakhoz
nem illı kötött sapkáját, viszont magán hagyta a
napszemüveget (amely ilyen derős délelıttön nem
feltőnı).
Befordult egy másik sikátorba.
Kifordult egy másik utcára.
Most egy olyan sikátorban ballagott, amely nem volt
annyira mocskos, mint az elsı kettı; tulajdonképpen
inkább köz volt. Ez ismét egy utcába torkollott, onnan
egy háztömbnyire volt a buszmegálló. Alig egy perc
múlva befutott a busz, és ez szintén része volt a
tervének. Jack azonnal beszállt, amint a
harmonikaajtó kinyílt, és bedobta a tizenöt centjét a
perselybe. A buszvezetı rá se hederített. Ez jó volt, de
még ha ránézett volna is, akkor se látott volna mást,
csak egy jellegtelen embert farmerban, egy
munkanélkülit, aki nyilván az Üdvhadsereg
turkálójából szerezte a pulóverét.
Légy óvatos, állj készen, légy Dolgozó Méh!
Ez volt Jack Mort sikereinek titka munkában és
játékban egyaránt.
Kilenc háztömbnyire volt egy parkoló. Jack leszállt
a buszról, bement a parkolóba, kinyitotta a kocsiját
(az ötvenes évek közepén gyártott, de még mindig jó
állapotú, jellegtelen Chevroletet), és visszaautózott
New Yorkba.
Szabad volt és tiszta.