KING

márpedig érthetetlen helyzetben cselekedni a
legszörnyőbb következményekkel járhat, mégis voltak
dolgok, amelyeket meg kellett tudnia. Olyan
kétségbeesett szüksége volt erre a tudásra, ami
mellett eltörpült a cselekedet minden lehetséges
következménye.
Ott van-e még vajon az ajtó, amelyen a saját
világából ide jutott?
És ha igen, ott van-e még a saját testi énje,
összerogyva, üresen, talán haldokolva, esetleg máris
holtan? Vajon énje tudat nélkül is folytatja a lélegzést,
mőködik-e a szíve, az idegei? De még ha életben
maradt is a test, lehet, hogy csak addig, amíg le nem
száll az éjszaka. Akkor majd elımásznak a
homárszörnyek, hogy föltegyék kérdéseiket, és
vacsorát keressenek maguknak a parton.
Hátrafordította a fejet, amely egy másodpercre az ı
feje volt, hogy legalább egy pillantást vessen a háta
mögé.
Az ajtó ott volt még mögötte. Nyitva állt a saját
világában, zsanérjai eltőntek ennek a különös
vécének az acéljában. És tényleg ott hevert az oldalán
Roland, az utolsó harcos teste, gyomrához szorítva
bekötözött jobb kezét.
Lélegzem, gondolta Roland. Vissza kell mennem, és
arrébb vinni magamat. De elıször más dolgaim
vannak. Dolgaim...
Elengedte a fogoly agyát, hátrébb húzódott, várt,
figyelte, hogy a fogoly észrevette-e már az ı jelenlétét.
4
A hányás abbamaradt, ám a behunyt szemő Eddie
továbbra is rágörnyedt a vécécsészére.
Kiesett egy másodperc. Nem tudom, mi volt ez.
Körülnéztem?
A csap után tapogatózott, megengedte a hideget.
Továbbra is hunyt szemmel vizet loccsantott az