KING

hely a rögtönzésnek. És a rövid távú rögtönzés mindig
is Roland erıssége volt.
A liftbe vele együtt belépett egy kövér ember is,
lencsékkel a szeme elıtt (úgy látszik, Eddie világában
sok ember viseli ezt a szerkezetet, amelyet a
Mortcipédia „szemüveg" néven azonosított), éppen
olyan, mint az a kopasz, aki öt perce dugta be a fejét
Mort irodájába. Ránézett az aktatáskára annak az
embernek a kezében, akit Jack Mortnak hitt, majd
magára Mortra.
– Dorfmanhez mész, Jack?
A harcos nem szólt.
– Ha azt hiszed, le tudod beszélni a bérbe adásról,
annyit mondhatok, csak az idıdet vesztegeted –
mondta a kövér ember, azután pislogott, ahogy
kollégája gyorsan hátrébb lépett. A kis doboz ajtaja
becsukódott, és hirtelen zuhanni kezdtek.
A harcos belemart Mort agyába, nem törıdve a
sikolyokkal, és megtalálta, hogy nincsen semmi baj. A
zuhanást szabályozzák.
– Ne haragudj a tolakodásért – mondta a kövér. A
harcos azt gondolta: Ez is fél. – Csak azt gondolom,
hogy te jobban elintézted azt a faszit, mint bárki más
a cégnél.
A harcos semmit sem szólt. Csak azt várta, hogy
kiszállhasson ebbıl a zuhanó koporsóból.
– Csak azért szóltam – folytatta buzgón a kövér. –
Mert tegnap együtt ebédeltem...
Jack Mort feje elfordult. Jack Mort aranykeretes
szemüvege mögül a Jackénél valahogy kevésbé kék
szempár meredt a kövérre. – Pofa be – szólt rá
fahangon a harcos.
A kövér elvörösödött, gyorsan hátrált két lépést.
Petyhüdt feneke nekipuffant a mesterséges
deszkatáblának a kis, mozgó koporsó végében, amely
hirtelen megállt. Az ajtó kinyílt, és a harcos, aki úgy
viselte Jack Mort testét, mint egy éppen rászabott