KING

lüktettek és viszkettek. Bárcsak lenne még egy kis
asztin Eddie világából!
– Nincs is véleményed arról, hogy ez mi az ördögöt
jelent?
A harcos fölemelhette volna megcsonkított jobbját,
és mondhatta volna: Azon gondolkozz, hogy ez mit
jelent, te szerencsétlen idióta!, de ez ugyanúgy nem
fordult meg az agyában, mint az, hogy az egész
világegyetem minden lakosából miért éppen Eddie van
mellette. – Ez a ka – mondta, és türelmesen nézett
Eddie-re.
– Mi az a ka? – kérdezte Eddie zsémbesen. – Még
sohasem hallottam róla. Kivéve a dupláját. Így hívják
a babák a szart.
– Ezt meg én nem tudom – felelte a harcos. –
Nálunk jelenthet kötelességet, végzetet, vagy
közönségesen azt a helyet, ahová el kell menned.
Eddie-nek egyszerre sikerült elszörnyedt, undorodó
és csúfondáros képet vágnia. – Kettızd meg inkább,
Roland, mert amit most mondtál, az ennek a srácnak
szart se jelent.
A harcos vállat vont. – Nem vitatkozom veled
filozófiáról. Nem tanultam történelmet. Csak annyit
tudok, hogy ami elmúlt, elmúlt, ami elıttünk van, az
elıttünk van. A másodperc a ka, amely maga alakítja
magát.
– Igazán? – Eddie észak felé nézett. – Hát amit én
látok magam elıtt, az legalább kilencmilliárd mérföld
ugyanabból a rohadt tengerpartból. Ha ez van
elıttünk, akkor a ka és a kaka ugyanaz. Talán
maradt még annyi lıszerünk, hogy öt-hat napig
homárkomákat lıdözhessünk, azután kövekkel kell
lecsapnunk ıket. Na szóval, hová megyünk?
Roland kis ideig azon mélázott, hogy megkérdezte-e
vajon ezt Eddie a bátyjától is, ám az ilyen kérdés
csupán értelmetlen vitákhoz vezetett volna. Így hát a
hüvelykujjával észak felé bökött, és azt válaszolta: –