KING

A nı azt visította, hogy mindkettejüket megöli; csak
próbálják megerıszakolni, a pinájával öli meg ıket,
majd meglátják, mert az egy olyan lik, amelynek a
bejárata körös-körül csupa fog, majd megtudják, csak
próbálják kikutatni!
– Mi a fene... – szólalt meg bután Eddie.
– A fegyverövemet! – zihálta a harcos. – Hozd az
egyiket! Magamra hengerítem, te pedig megfogod a
karját és hátrakötözöd.
– SOSE nem fogod megtenni! – visította Detta, és
hirtelen olyan erıvel lökte föl lábatlan testét, hogy
Roland majdnem leesett róla. Érezte, amint a nı újra
és újra megpróbálja fölemelni jobb combjának
csonkját, hogy herén rúgja.
– Én... én... ı...
– Mozogj, az Isten átkozza el az apád arcát! –
bömbölte Roland, és Eddie végre megmozdult.
4
Amíg megkötözték, kétszer is majdnem sikerült ki
szabadulnia. Ám Eddie csak rámesterkedte az egyik
fegyverövbıl készített csúszóhurkot a csuklójára,
amikor Rolandnak minden erejét összeszedve végre
sikerült hátracsavarnia a nı mindkét kezét (miközben
egész idı alatt a fejét kapkodta Detta támadó
harapásai elıl, ahogy a mongúz kerülgeti a kígyót; a
marásokat kivédte, de mire Eddie összekötözte a nı
kezét, Roland köpésben úszott), azután a fiú arrébb
vonszolta az övbıl rögtönzött csúszócsomó kurta
kötıfékénél fogva. Nem akarta bántani ezt a vonagló,
sikoltozó, káromkodó valamit, amely magasabb
intelligenciája miatt még a homárszörnyeknél is
rondább volt, ám Eddie tudta róla, hogy gyönyörő is
tud lenni. Nem akarta bántani a másikat, amely úgy
rejtızött ebben a testben, mint az élı galamb a bővész
mély varázsdobozának titkos fiókjában.
Odetta Holmes ott volt valahol ebben a sikoltozó,