STEPHEN KING

gésére - hazakészül. Jól meg sem fordította fejében az elhatározást, pedig ez nagyobb dolog a bajok
okozójánál, Paul Sheehan ijedt kis kukacánál.
Így aztán leereszkedett keskeny ágya szélére, és meghányta-vetette. Végül levél kíséretében
visszaküldte a csekket. A levél nem volt hosszú, mégis majd négy órájába telt, amíg megírta.
Visszamennék én, de legalább belepróbálnék az otthoni életbe. Csak azt nem szeretném, ha
régi csontokon állnánk neki rágódni megint - írta. - Magam se tudom, kezdhet-e az ember új életet a
régi fészkében. De a szándék énbennem megvan. Azt ajánlanám azért, levelezzünk egy darabig. Teveled,
Apuval. Úgy tapasztaltam, papíron háborúskodni nem olyan egyszerű - azért tapogatózzunk
írásban előbb.
Tapogatóztak is vagy fél évig, aztán 1973 januárjában egyszer csak ott állt Mr. és Mrs.
Chalmers teljes úti díszében Polly ajtajában. A Mark Hopkins Szállóban foglaltak szobát, magyarázták,
azzal a szándékkal, hogy Polly nélkül haza nem térnek Castle Rockba.
Polly megtapogatta és alig bogozhatta szét hirtelen érzéseit. Dühös is volt a fensőbbséges
szándékukért, kuncogott is az együgyűségén, de a vakrémület is kerülgette, hogy majd kiszedik belőle,
amit leveleiben takargatott.
Annyit engedett, hogy vacsorázni elmegy velük, többet nem. A döntés várhat. Apjától megtudta,
hogy a Mark Hopkinsban csak egy éjszakára foglaltak szobát. Hát a szobafoglalást meg kell
majd hosszabbítani, vélte Polly.
Sokat akart velük beszélgetni, mielőtt a végső szót kimondja - folytatta volna a levelekben
elkezdett tapogatózást. De első estéjükből egyetlen este lett. Polly akkor látta apját ép egészségben
utoljára, s ezt az estét is viaskodásban töltötte vele.
A levelekben megkerülhető régi sérelmek nyomban előkerültek, amint a pohár borukat megitták
vacsora előtt. Előbb csak lángnyelvek csaptak fel itt-ott, de hamarosan tűzbe borultak mindhárman.
Polly apja volt a gyújtogató, azzal a békítőnek szánt kijelentésével, hogy lánya a tapasztalataiból
nyilván tanult, azért a legjobb lesz, ha fátylat borítanak a múltra. Mrs. Chalmers pedig szította
a tüzet szeretetlen régi mézesmázosságával. Hová tetted a gyermeked, szívecském? Ennyit elárulhatnál.
Nyilván a nővéreknek hagytad igaz?
Polly jól ismerte szólamaikat. Apja az uralmát akarta helyreállítani. Mivel rendnek muszáj
lenni bármi áron. Anyja szavából meg azt olvasta ki, hogy szeretete és érdeklődése kimerül a kíváncsiskodásban.
S az ismerős szólamok a családi tűzfészek tehetetlen düheit idézték föl benne.
A második fogás kellős közepén fölpattantak az asztaltól, s másnap Mr. és Mrs. Chalmers a
lánya nélkül repült vissza Maine-be.
Három hónapos szünet után újból elkezdődött a tapogatózás. Polly anyja írt először, és mentegetőzött
a botrányba fúlt estéért. Viszont a hazatérést nem szorgalmazta. Polly meglepődött. Aggodalom
költözött lelkének eddig ismereten zugaiba. Mintha anyja most tagadná meg! Önsajnálattal
teli aggodalom volt ez, s elhatározásában sem ingatta meg.
Magadat a legjobban Te ismerheted - írta anyja: - Apádnak is, nekem is nehezünkre esik elfogadni
ezt az igazságot, hiszen a kislányunkat látjuk Benned mindketten. Apádat az is megrendíthette,
milyen széppé, éretté serdültél. Kemény szavaiért se neheztelj. Nincs jól mostanában, a gyomra
rendetlenkedik. Az orvos szerint az epehólyagjával a baj, s ha megműtik, ismét a régi lesz. Csak
én nem hiszek neki.
Békülékenyen válaszolt Polly is. Nem esett nehezére, mert újabban kereskedelmi tanfolyamra
iratkozott, és hazatérésének terveit messze elodázta. Aztán 1975 vége felé táviratot kapott; nyerset
és kurtát: APAAD RAAKBAN HALDOKLIK. GYERE HAZA. ANYAAD.
Még éppen életben találta a bridgtoni kórházban. Polly szédült az időeltolódástól meg a feltörő
régi emlékeitől. A portlandi reptértől Maine hegyes dombjai és lapos hegyei közt minden útkanyarulatban
felötlött benne: Gyerekkoromban fordultam meg erre utoljára!
Newton Chalmers különszobában feküdt, félálomban. Orrában csövek, félkaréjban csupa
éhes gép. Három nappal később meghalt. Polly készült vissza Kaliforniába - szinte már haza! -,
azonban négy nappal apja temetése után anyját döntötte le szívroham a lábáról.
Polly maradt, és amíg anyját ápolta, az elkövetkező három és fél hónap során akárhányszor
Norville-lel, a Debeza-Bálnák hidegkonyhájának szakácsával álmodott. Norville hozzáfordult ezekben
az álmokban, és tetovált jobbja - SASNAK SAS A FIA, mondta a kar a szárnyát táró sas rajza
- 101 -