STEPHEN KING

en. Másokon két jól ismert színésszel szerepelt, egyikük lehetett volna akár a nagyapja. S ismét
másokon...
De mielőtt Ricky a többi ötven-valahány színes levelezőlap nagyságú képet mind megnézhette
volna, Mr. Gaunt kikapta a kezéből.
- Ez meg... - rikkantotta Ricky az izgalmas tv-folyóiratokból és tv-beszélgetésekből ismert
személyiség nevét.
- Ugyan-ugyan - ingatta a fejét Mr. Gaunt, de a jáspisszínű szeme azt mondta, igen-igen. -
Nem lehet az... Bár meg kell hagyni, nagy a hasonlóság, ugye? Ilyen képek árusítása persze törvénybe
ütközik... Eltekintve a közszeméremsértéstől, ez a kislány, akármi a neve, tizenhét évesnél
egy nappal nem idősebb... Azonban ha minden madzag elszakad, áruba bocsátom, Mr. Bissonette:
Megalkuszunk?
Megalkudtak. Ricky megvette a hetvenkét pornóképet harminchat dollárért... meg egy apró
csínyért.
Most kétrét hajlottan áthussant a parókia pázsitján, megállt a tornác árnyékában egy pillanatra,
hogy lássa, nem figyelik-e, majd fölsurrant a lépcsőn. Sima fehér keménypapírt húzott ki a farzsebéből,
fölemelte a postaláda résének fedőjét, beejtette a kártyát, aztán ujjai hegyén eresztette
vissza a fedelet, hogy ne csapódjon. Azzal kiugrott az ámbitusról, és szaladt vissza a pázsiton, mert
a reggeli órákig még sok tennivaló várta a hetvenkét képpel meg egy köcsög vazelinnal.
A kártya pillangórebegéssel ülepedett le a parókia előszobájának kopott futószőnyegére,
írott felével fölfelé.
Te hüje babtista faszpista!
Tudassuk vélled, hogy ne pofázzá bele a mi Kasszinónkba. Az tenéked ne fállyonn, hogy
mink egy csepet mulatozunk. Ölöget nyomtátok a süket baptista szövegteket.
Mink Igaz Kathólikások unnyuk.
Azért vegyétek tudomássul, hogy ha nékünk belepróbáltok köpni a levessünkbe, szétverjük
azt a hüje seg fejeteket. És büzölögni foktok mindétig.
Adig foggagyatok szótt, amíg jólvan dogotok faszpisták esztet figyelmesztetésnek szánnyák
AZ IGAZ CASTLE ROCKI KATHOLIKÁSOK
Rose nagytiszteletű úr akkor fedezte fel a kártyát a szőnyegen, amikor reggel hálóköntösben
lement az újságjáért. Fölhördülését talán ne részletezzük.
Leland Gaunt a boltja fölötti lakás utcai ablakában állt hátratett kézzel, és kitekintett Castle
Rockra.
Négyszobás lakásán nagyot csodálkoztak volna a város lakói, mert abban bizony nem láttak
volna semmit. De semmit. Se ágyat, se asztalt, se egy széket. A beépített szekrények is üresen tátongtak.
Egy-egy poregér tengett lustán a sivár padlót söprő keresztszélben. A szobák egyetlen dísze
valóban dísznek volt: a takaros kockás függöny az ablakon. Az utcai járókelőknek tette föl
Leland Gaunt.
Aludt a város. Üzleteiben, házaiban sötétség, a Fő utcán egyetlen mozgás a Vízimalom utca
sarkán álló villanyrendőr sárga pislogása... Gaunt szeretettel hordozta végig tekintetét a városon.
Nem mondhatta még, hogy az ő városán. De hamarosan elmondhatja. Zálogjogot szerzett rá. Lakói
nem tudják. Majd megtudják. Türelem.
A nyitány fenségesre sikerült.
Gaunt magamagára úgy tekintett, mint az emberi lélek villanyszerelőjére. Az ilyen kisvárosban
a biztosítékok szépen sorakoznak egymás mellett. Csak össze kell kötni egyiket a másikával.
Wilma Jerzyck zárlatát Nettie Cobb-bal két másik biztosítékból átvezetett árammal idézte elő. Ilyen
zsenge biztosíték kellett hozzá, mint Brian Rusk, meg egy részeges, mint Hugh Priest. De ez csak
példa. Kisüléseket másutt is tervezett már - Rosszcsont Keeton és Norris Ridgewick közt, Frank
Jewett meg valami George Nelson közt, aztán Sally Ratcliffe meg Lester Pratt közt.
- 146 -
10