STEPHEN KING
STEPHEN KING
STEPHEN KING
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Igen, de ettől a helyes vagy helytelen kérdése megmarad. Azért felhívja Alant, megbékíti,<br />
hogy olyan kurtán-furcsán hagyta ott, és elmondja, mivel bízta meg Mr. Gaunt. Akár a borítékot is<br />
megmutatja neki. Amelyiket a bádogdobozba kellene rejtenie.<br />
Talán megmutatja.<br />
S könnyebb lett a lelke, mire benyitott a házába. A kulcsfordítás könnyedségének is örült.<br />
Postáját szokásos helyén találta a szőnyegen. Nem is érkezett ma sok. Hirdetés több szokott lenni<br />
postai szünnapok után. Lehajolt, lapozta. Egy kábeltévé-hirdetés Tom Cruise mosolyával. Több a<br />
foga a cápánál. A Horchow Gyűjtemény katalógusa. Aztán egy a Választékos Vonalaktól meg...<br />
Polly meglelte egyetlen levelét, s a gyomrát irtózat kezdte szorongatni. Patricia Chalmersnek<br />
Castle Rockban, a San Franciscó-i Gyámügyi Hatóságtól... Geary út 666. Jól emlékezett erre a<br />
Geary út 666-ra. Többször is megfordult ott. Összesen háromszor. Háromszor keresett meg tisztviselőket<br />
Gyermeküket Maguk Nevelő Anyák segélyéért. Kettő férfi volt közülük, s úgy néztek rá,<br />
mint a vasárnapi cipőjükön ragadt rágógumira. A harmadik nagy fekete debella volt. Tudta, mikor<br />
hallgasson, hogyan nevessen. Ettől kapta meg végül a segélyt. Igen jól emlékezett a Geary út 666-<br />
ra. Emlékezett, hogyan hullt a fény egy nagy ablakon a folyosó tejszín linóleumának hosszán, milyen<br />
visszhangosan kopogtak az írógépek a nyitva álló hivatali szobákban. Emlékezett a folyosók<br />
túlsó végén homokkal töltött urnák körül bagózókra is, hogyan nézték közeledtében. A leginkább<br />
azt őrizte meg, milyen érzéssel jött egyetlen jó ruhájában - a sötét poliészter nadrágkosztümben, fehér<br />
selyemblúzában, Szinte Nincs harisnyanadrágjában, lapos sarkú cipőjében, s milyen szorongón<br />
és magányosan érkezett mindig, mert a Geary út 666. első emeleti folyosója szívtelen-lelketlen<br />
helynek látszott. Segélykérelmét elfogadták végül, de ő persze a két elutasításra emlékezett jobban -<br />
férfi tisztviselőknek az ő mellén matató szemére (jobban öltözöttek lehettek, mint Norville a büfében,<br />
de különbek nem voltak nála), a szájukra, amint csücsörítő tisztességgel mérlegelték a házasságon<br />
kívül született Kelton Chalmers problémáját - s ezt a kis lujzát, aki most persze nem öltözött<br />
hippinek, de amint innen a lábát kiteszi, nyomban kibújik a takaros selyemblúzbólnadrágkosztümből,<br />
nem szólva a melltartóról, és nyomban trapéz farmert ránt, hozzá nyakkendő<br />
festésű blúzt, hogy a mellbimbói érvényesüljenek... A szemük ennyit mondott, nem többet, Polly<br />
mégis tudta, amikor levél jött a hivataltól, hogy csak elutasítás lehet. Sírva hagyta ott a Geary út<br />
666-ot kétszer, és sósan maró könnyeire emlékezett máig, meg arra, ahogyan az emberek az utcán<br />
ráemelték a szemüket. Részvétlenül, tompa kíváncsisággal.<br />
Rá se akart gondolni - se azokra az időkre, sem arra a derengő első emeleti folyosóra -, de<br />
most itt állt előtte, olyan tisztán, hogy a linóleumtisztító szagát érezte, a nagy ablak tejüvegén átderengő<br />
fényt látta, a régi írógépek visszhangos percegését hallotta, amint rágták át magukat a bürokrácia<br />
újabb unalmas napján.<br />
Mit akarhatnak tőle? Amikor örökre végzett a Geary út 666-tal?<br />
Tépd össze! - sikongott benne egy hang oly parancsolóan, hogy már-már engedelmeskedett.<br />
De lendületéből csak a boríték föltépésére futotta. Egyetlen fénymásolt lapot húzott ki belőle aztán.<br />
S bár a borítékot neki címezték, csodálkozva látta, hogy a levél Alan Pangborn seriffnek szól.<br />
Szeme lesiklott a levél aljára. A gyötrött aláírás John L. Perlmutteré volt - a neve mondott is<br />
valamit igen távolról. A levél legalján pedig utóiratként ezt olvasta: „Értesítendő: Patricia<br />
Chalmers.” Fénymásolat ugyan, nem gépirat másodpéldánya - mégis érthetővé tette, hogyan kerül<br />
hozzá az Alannek szóló levél (eloszlatta pillanatnyi zavarát, hogy téves kézbesítés történhetett). De<br />
így is, mi a nyavalya...<br />
Polly lerogyott az esztergált előszobai lócára, és elkezdte olvasni. Érzelmek sokasága tükröződött<br />
az arcán - felhőalakzatok egy szeles napon: értetlenség, eszmélés, szégyen, írtózat, indulat s<br />
végül tajtékos düh. Egyszer sikkantott „Nem!”-et olvasás közben, aztán erőszakolt figyelemmel nekilátott<br />
újból a levél aprólékos tanulmányozásának.<br />
SAN FRANCISCÓ-I GYÁMÜGYI HATÓSÁG<br />
Geary út 666.<br />
San Francisco,<br />
94112 Kalifornia<br />
1991. szeptember 23.<br />
- 215 -