STEPHEN KING

Babs Miller az Izabella Leányai gyülekezeti termének külső fala mentén osont, és meglapult,
valahányszor kék-fehér villám cikázott a mennybolton. Babs feszítővasat vitt az egyik kezében,
Mr. Gaunt ismétlőpisztolyát szorongatta a másikban, férfifelöltőjének zsebében pedig azt a zenélő
dobozt vitte, amelyet a Hasznos Holmikban vásárolt - s ha azt valaki elvenné tőle, bizony keresztüllövi,
akár a kutyát!
Persze ki is vetemedne ilyesmire? Ki rabolná el a zenélő dobozt, mikor még Babs sem fejthette
meg, mit zenél? Mondjuk úgy, okoskodott Babs, hogy Cyndi Rose Marti ne tolja a képét elibém
ma este, mert nem lesz elibém tolni való képe legközelebbre! Minek néz ez a nő engem?
Apró csínyt jött tenni ő is, mégpedig Mr. Gaunt kérésére.
Ismeri Betsy Vigue-t? - tudakolta Mr. Gaunt. - Ismeri, igaz?
Ismerte hát. Elemi óta. Együtt voltak vigyázók a folyosón, s megmaradtak elválhatatlan barátnőknek
azután is.
Helyes. Akkor figyelje az ablakon. Leül majd, s ha leült, felemel egy papírlapot. És alatta
megpillant valamit.
Mit? - kérdezte Babs kíváncsian.
Azzal ne törődjön. Ha meg akarja találni a zenélő doboz kulcsát, akkor jobb, ha a száját befogja,
és a fülét nyitja ki - érti drágám?
Babs értette. De megértett mást is. Azt, hogy Mr. Gaunt ijesztő olykor.
Kezébe veszi majd, amit megpillantott. Fölemeli, vizsgálja. Próbálná nyitni. Akkor kerüljön
oda a terem ajtajához, de várja meg, amíg mindenki néz a hátsó balfenék felé.
Babs megkérdezte volna, miért néznének oda mind, de úgy döntött, kérdezősködni nem tanácsos.
S amikor odafordulnak mind, a feszítővas lapos végét támassza a kilincs alá, a másik végét
meg jól feszítse a küszöbnek.
És mikor kiáltsak? - tudakolta Babs.
Érezni fogja, mikor kell. Mikor úgy bámulnak, mintha valaki petárdát gyújtott volna a seggükben.
Emlékszik még, mit kell kiáltania, Babs?
Babs emlékezett. Csínynek elég csúnya, hiszen kézen fogva csúszkált valamikor Betsyvel,
de tréfának ártalmatlan - mondjuk, elég ártalmatlan. Nem is gyerekek már. Sőt az ő kislánya is
Betty La-Lának csúfolja Betsyt, mint a többi lány akkoriban. Mr. Gaunt hangoztatta azt is, hogy
meg nem tudja senki, ki volt a csíny elkövetője. Miért is tudnák meg? Babs is, a férje is ádventista,
s ha őket kettejüket kérdezik, katolikusok is, baptisták is megérdemlik a sorsukat, Betty La-Lával az
élen.
Villám lobbant. Babs a falhoz lapult, majd az ajtóhoz közelebbi ablakhoz lopózott, hogy
megbizonyosodjon, letelepedett-e már Betsy az asztalánál.
A nagy vihar esője is épp akkor kezdett csöpörögni.
A baptista imaházat az a bűz kezdte betölteni, ami Don Hemphillből áradt, csak éppen százszorta
büdösebb annál is.
- Basszam! - fakadt ki Don. El is felejtette, hol van - igaz, akkor sem finomkodik most, ha
eszébe jut. - Egyet betettek ide is! Kifele! Kifele mindenki!
- Takarodó! - kurjantotta Nan Roberts, akárcsak a Villásreggeliző záróráján. - Talpra, emberek!
Tűnés!
Látták mindannyian, honnan kerekedik a bűzfelhő. A karzat mellvédje mögül sárgásfehéren
áramlott a fűrészelt deszkadíszeken. Az imaház oldalajtaja a karzat feljárata alól nyílott, de arra nem
tartott senki... Ilyen kegyetlen bűz a forrásánál meg is fojthatja az embert... De előbb a haja kihullik,
a szeme kiesik, és végbélrózsája bimbóba zárul.
A Föl Barátim A Kocka Ellen vert haddá lett egy pillanaton belül. Sikoltozva-fuldokolva tapodták
egymást, hogy kijussanak az előcsarnokba. Az egyik padsor föl is borult hatalmas robajjal.
- 279 -
3
4