Tanulmányok Pápa város történetéből

endelkezésnél immár szinte adószerűen nekik legált összegeken túlmenően is készséggel
siettek segítségükre. 306 Mindehhez nagyban hozzájárulhatott, hogy a pápai lelkészek igen
korán - Magyarországon elsőként - bevonták híveik képviselőit az egyházi ügyek irányításába
és az egyházi bíráskodásba. 307 A pápai presbitérium - Török István földesúr egyetértésével -
három éves előkészület után 1618 elején alakult meg 6-6 katona, illetve polgári taggal, akik
mellett a két presbiteren kívül még 4 személy (köztük a városbíró), valamint 2 egyházfi kapott
közvetlen beleszólást az egyházkormányzatba. A presbitérium artikulusai - a Heidelbergben
tanult Kanizsai Pálfi János munkája - részletesen szabályozták a keresztelés, a házasságkötés,
a temetés rendjét, meghatározták az úrvacsora kiszolgáltatásának, a prédikációnak és „a
templomban való könyörgésnek” idejét, rendelkezett a presbitériumi tagok jogköréről és
előjogairól. 308 Mint alább kiderül, ez a testület - amely a következő évtizedekben sokhelyütt
elterjedt az országban - hatékony harci eszköznek bizonyult az ellenreformációval szemben is.
Az egyszerű városi-plébániai triviális iskolából kifejlődött pápai protestáns iskola fokozatosan
fejlődött előbb tekintélyes középiskolává, majd (talán csak időlegesen) főiskolaszerűséggé 309
és egyben - mivel bentlakó hallgatói és azoknak „törvényei” voltak - kollégiummá 310 a
Szapolyai által 1510-ben még a katolikus plébániának adományozott teleknek a tóra néző
hátsó részén. 311 Azoknak a pápaiaknak, akik egyházi pályára készültek, az 1570-es években
legalább Tolnáig kellett menniük, hogy teológiát tanulhassanak, az 1585. évi iskolatörvények
- amelyek mind a debrecenieket (1584-1588 k.), mind a sárospatakiakat (1592) megelőzték -
már a filozófiai és teológiai viták rendjéről intézkednek. Vagyis: a pápai iskola valamikor
1570 és 1585 között kiegészült főiskolává, vagy maga a szabályozás kívánta elősegíteni azzá
válását. 312 Bizonyos, hogy az erre vonatkozó pont nem későbbi betoldás, hiszen az 1630. évi
pápai zsinat kánonai is rendelkeznek a teológia vagy logika tárgykörében rendezendő vitákról,
amelyek nélkül nem múlhat el egyetlen hét sem. 313
A mindvégig egy tanáros pápai iskola belső beosztását analógiák alapján így rekonstruálhatjuk:
I-III. évfolyam: alsófok (betűvetés és olvasás, a latin nyelv tanulása) 314
IV-VI. évfolyam: középfok (fogalmazástanítás, retorika, esetleg logika, poetika)
VII-X. évfolyam: felsőfok (logika, gyakorlati filozófia, fizika-metafizika, teológia).
Az alsóbb évfolyamok tanítására a rektorok a nagyobb diákok közül választottak maguk mellé
segítőket. A rektorok legfeljebb néhány esztendeig maradtak; vagy valamelyik külhoni
universitáson képezték tovább magukat - legtöbbször éppen a helyi katonaság és polgárság
támogatásával -, vagy (esetleg éppen a pápai) lelkészi állásba távoztak. A diákok kezdetben
ún. sorkoszton voltak, vagyis: minden nap más háznál látták őket vendégül, mások inkább
beszállították a kosztot a kollégiumba. Utóbb e formák átadták helyüket a pénz- vagy
élelembeszolgáltatásnak.
A kollégium vonzás- és kisugárzási körzetének feltárásában még sok a teendő; ennek
eredményei az iskola súlyára vonatkozó ismereteinket is módosíthatják majd. Első pillantásra
is szembetűnő azonban egyfelől az iskolatörvényeket aláírt (subscribált) hallgatók alacsony
száma, másfelől e számnak a történeti események logikájával ellentétes ingadozása. 315
Végképp összeegyeztethetetlennek tűnnek egymással az 1652. évi kiemelkedő csúcs (119
subscribált, szemben az előző és következő évtizedek 20 körül mozgó értékével), illetve
Bottka Ferenc Pápán lakó zalai alispán ezen 1651. évi sorai: „noha annak előtte ez mi pápai
scholánk tudós, okos emberekkel bővelkedett, ...most annyira elfogyatkozott, hogy csaknem
teljességgel pusztán vagyon”. 316 Ilyenformán akár megtévesztőek is lehetnek az olyasféle
adatok, miszerint egyes felső-dunamelléki diákok Somorja helyett Pápán kötöttek ki, 317 hisz
102