Tanulmányok Pápa város történetéből

124. Uo. N o 277-278.
125. Uo. N o 333. (1661)
126. Itt említjük meg, hogy 1539-ben Marok Bálint bíró töltötte be az itteni várkapitányi tisztet is,
amiért Török Bálint egy malomhellyel jutalmazta: REIZNER J.: 1893. 610.
127. ÚRISZÉK i.m. 505. (!)
128. TAKÁTS SÁNDOR: A régi magyar hadbíróság In. A magyar múlt tarlójáról. H. és én. 137-163. és
VARGA J. JÁNOS: Szervitorok katonai szolgálata a 16. századi dunántúli nagybirtokon.
Budapest, 1981. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 94.) 146-174.
129. Egy 1648., ill. 1674. évi adat működéséről: i.m. 149-150. és LISZKAY J. i.m. N o 63.; A Pápán
szolgáló német katonaság szolgálati szabályzata az 1580-ban kibocsátott bécsi regulamentumon
alapult. Felettük a győri soltész ítélkezett. PÁLFFY GÉZA: Katonai igazságszolgáltatás a királyi
Magyarországon a 16-17. században. Budapest, 1994. (Kéziratos szakdolgozat, ELTE BTK) 57.
31 jegyzet, vö. még 274., 278-279.
130. TAKÁTS S.: A régi magyar hadbíróság i.m. 141.
131. Vö. e kötet 211-212. 20 lapjával.
132. LISZKAY J. i.m. N o 7. (1615), 17. (1638) 22. (1640) és 105. (1685); A malmokat a molnár céh
atyamestere előtt is el lehetett idegeníteni: KISS I.: 1908 N o 17. (1572)
133. LISZKAY J. i.m. N o 4. (1564), 8. (1625), 24. (1640), 56. (1672), 57. (1673), 101. (1682) és
REIZNER J.: 1893. 610. (1539. és 1554.)
134. I.m. 610. l.
135. Vö. KATONA IMRE: Történeti adatok Pápa topográfiájához. VMMK 9 (1970) 70. és e kötet 212.
lapjaival.
136. MARTONFALVAI I.: 1555. 17.
137. REIZNER J. i.m. 610.
138. ILA-KOVACSICS J.: 1964. 47.
139. MARTONFALVAY I.: 1555. 24-25. és 27..; Ez Ozora várának sikertelen török ostroma előtt
történt (i.m. 30-31.); Ennek időpontjához (1544 vége): KÁLDY-NAGY GYULA: A budai
szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. (Pest megye múltjából 3.) 8.
140. T[AGÁNYI] K[ÁROLY]: Pápa város fölmérése 1555-ben s a régi magyar királyi mérték.
Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 193.
141. Az átszámítás alapja: BODGÁN ISTVÁN: Magyarországi hossz- és fölmértékek a 16. század
végéig. Budapest, 1978. (MOL kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3.) 97.
142. vö. SZABÓ PÁL ZOLTÁN: A kétezer éves Pécs. Pécs, [1941] (A Janus Pannonius Társaság
Könyvtára 18.) 9.
143. BARABÁS S. i.m. II. 288.
144. MARTONFALVAI I.: 1555. 50.
145. 1556: 9. és 1559: 31. tc., Sopron, Vas és Veszprém m. megmaradt részei; 1569: 19. tc.: Sopron m.;
1602: 14. tc.: Vas m. Kemenesalja nevű része; 1604-től fogva a század végéig: Sopron m. és Vas
m. bizonyos részei - rendszerint két járás -, bizonyos kivételekkel (1604: 9., 1608 /koronázás
utáni/: 15., 1618: 49., 1630: 3., 1635: 92., 1647: 153., 1649: 86., 1655: 116. és 1659: 130. tc.) Míg
az felépül, Gesztes tartozékait is Pápához rendelik (1681: 7. tc.)
146. Győr vármegye- regesztái i.m. N o 749., 840., 908., 959., 1013. és 1014. (1610-től) és Zala
vármegye- regesztái i.m. I. N o 558., 576., 589., 653., 665., 670., 698. (1598-1600.)
147. REIZNER J.: 1893. 610.
148. GERŐ L.: 1959. 33-54., vö. uő.: Magyarországi várépítészet (Vázlat a magyar várépítés
fejezeteiből). Budapest, 1955. passim
112