Tanulmányok Pápa város történetéből

A tisztújítást a választójogúak összeírása, a legalább 10 tagú szavazatszedő bizottság megválasztása
előzte meg. A tisztikarból a „törvényhatóságoknak részletes elrendezéséig” a
számadásos tisztségviselőket megerősítették hivatalaikban. A korábban választás alá nem eső
tisztségek betöltését is választáshoz kötötték. A választást a „kijelölő választmány” készítette
elő és vezette le. A törvény az alábbi tisztségek választás általi betöltését említi: polgármester,
főbíró, főkapitány, alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek, telekbíró, számvevő,
tiszti orvos, fősebész, főmérnök. Pápán 1848 nyarán a tisztikar nem bővült ki: a korábbi
tisztségeket töltötték be. 32 Ezek: polgármester, városbíró, városkapitány, jegyzők, ügyész,
számvevő, adóvevő, hadnagy, gyámatyák, malombíró, kvártélymesterek, vásárbírák.
Az ünnepi keretek közt lezajlott tisztújításon - melyben 842 választópolgár élt választójogával
- a korábbi hatalmi elit erősítette meg pozícióit. A 12 tagú tanács élére ismét Willax Antal
polgármester és Mikovinyi Ignác főbíró került, s további négy tanácstagot is bizonyosan
megerősítettek tisztségében. A tanácsban hagyományosan is, most is a kézművesek voltak
többségben, de mellettük a kereskedők is képviseltették magukat. 1848-ban először egy
gyáros is tanácstag lett. 33 Zsidók jelölése szóba sem kerülhetett, s a nemesség is alig vállalt
szerepet a magisztrátusban. Két nemes származású elöljáróról tudunk: Sütő Ignác mészárosmestert
városkapitánnyá, ifj. Osvald Dánielt pedig aljegyzővé választották.
A 83 tagú képviselőtestület teljes névsorát nem ismerjük, de az 1849. évi közgyűlések alapján
összeállítható töredékes listáról megállapítható, hogy a testületbe a korábbi tanácstagok,
illetőleg a választott személyek közül is többen bekerültek. Új arcként Vermes Illés uradalmi
ügyész tűnik fel. Úgy látszik, hogy a testületet túlnyomórészt a polgárság soraiból töltötték
fel. 34
Mindent egybevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1848. évi tisztújításon a
hagyományos mentalitás érvényesült: a korábbi politikai vezető réteg megtartotta hatalmi
befolyását. A hatalmi harcban egyaránt megfigyelhető a rendi különállás megőrzésére való
törekvés (nemesség és polgárság viszonya), valamint az egyenrangúnak el nem ismert
társadalmi csoportok (zsidóság, paraszti sorban élők) kirekesztése. A „szabadság, egyenlőség,
testvériség” márciusban még oly szépen csengő jelszavai a politikai gyakorlatban negyedév
leforgása alatt sötétebb árnyalatot kaptak.
Az 1849. júniusában megválasztott tisztikar és képviselőtestület változatlan összetétellel
szolgálta végig a szabadságharcot. Mindössze egyetlen változás történt: 1849. január 1-jével -
valószínűleg takarékossági meggondolásból - megszüntették a számadó vásárbírói és hadnagyi
állást, s helyükbe hasonló feladatkörrel felállították az őrmesteri hivatalt. 35
A tisztikart a vármegyei kis- és közgyűlési iratok, jegyzőkönyvek, valamint a város 1849. évi
jegyzőkönyvei alapján rekonstruáltuk: 36
Sorsz. Tisztség Név Foglalkozás Életkor Szolgálati idő
1. Polgármester Willax Antal tímármester 55 1848. VI. 16-tól
2. Városi főbíró Willax Antal tímármester 55 1848. VI. 16-ig
Mikovinyi Ignác ügyvéd 39 1848. VI. 16-
1849. XI. 17.
3. Városi kapitány Sütő Ignác mészárosmester 41 1848. VI. 16-
1848. VII. 5.
Pakrócz Ferenc kefekötő 49 1848. VII.-
1849. V. 21.
Könczöl János ügyvéd ? 1849. VI. 2-
1849. XI. 17.
204