Tanulmányok Pápa város történetéből

odébbállásra, hogy a katonaság beilleszkedése - kivált amíg a 16. században idegen katonaság
is állomásozott itt - nem ment az egyik pillanatról a másikra; a 17. századra jellemző harmónia
pedig nyilván hosszabb - kölcsönös sérelmekkel szegélyezett - folyamat eredményeként
alakult ki. Egyik legfontosabb teendő tehát megvizsgálni: helytálló-e visszaesési teóriánk, s ha
igen, mik voltak okai.
1686-ban az ún. „török kor” minden változás és jel nélkül múlt el Pápa fölül, hiszen nem
kellett visszafoglalni, s környékét a visszafoglaló háború hullámverései sem érintették. A
hadszíntéren történtekről legfeljebb az onnan hazatért katonáktól értesülhetett az itteni civil
lakosság. Az ország középső részének felszabadulása - a nyilvánvaló kezdeti öröm után -
szorongást hozott: mi lesz a helyőrség sorsa, miután immár Pápát nincs kitől védeni, s miután
falai lebontásának terve 1699-ben, majd 1702-ben is felmerült? 346 Átmenthető-e valami az
egykori kiváltságaiból, s ha - mint előrelátható volt - kiderül, hogy nem, 347 a katonaság
felbomlása nem rontja-e az egész közösség nagynehezen kivívott-megvédett pozícióit a
földesúrral szemben? Hogy a 16. századnak oly jó esélyekkel indult Pápa a 18. században nem
szürkül-e bele maga is a magyar mezővárosi átlagba?
A pápai várat ábrázoló rajzokat Drabant András készítette az eredeti metszetek felhasználásával.
Jegyzetek
1. MOLNÁR I.: 1942.
2. KOSÁRY DOMOKOS: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. 1.
Általános rész I-II. Bp., 1970. 531. és 664.
3. Az iratanyag nagyobbik részét ugyan mind Bécsben, mind Pozsonyban kiselejtezték, a jegyzőkönyvek
viszont túlnyomórészt megmaradtak.
4. Ez utóbbiakat a levélírók sorrendjében ismerteti az OL Kutatótermében található egy-, ill.
háromkötetes jegyzék. Természetesen szép számmal akadnak pápai vonatkozású levelek az
Esterházy-család hercegi ágának levéltárában, az egyes személyek állagában is. A levélírók
jegyzéke megtalálható az áttekintő leltárban. BAKÁCS ISTVÁN: Az Esterházy-család hercegi
ágának levéltára. Budapest, 1956. (LOK levéltári leltárak 2.)
5. Legfontosabbak lelőhelyére a maguk helyén jegyzetben utalunk majd.
6. Itt jegyezzük meg, hogy a mai Pápa területébe olvadt 11 egykori település sorsára hely hiányában
nem tudunk kitérni.
7. A törökök által elért területekről általában: 1504-1566. Memoria rerum (A Magyarországon
legutóbbi László király fiának, legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete
/Verancsics-évkönyv/). Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Bessenyei József.
[Budapest], 1981. (Bibliotheca Historica) 30. vö. JÁSZAY PÁL: A magyar nemzet napjai a
mohácsi vész után. I. Pest, 1846. 193-194. és 232.
8. PÁKAY ZS.: 1942. (Publicationes Veszprémi enses - Veszprém vármegyei füzetek 7.) 7. és 81.
9. Kőszeg ostromának emlékezete. Válogatta, szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bariska
István. [Budapest], 1982. (Bibliotheca Historica) 31.
10. PÁKAY ZS.: 1942. 41-42.
11. Ennek mindmáig legrészletesebb leírása: ACSÁDY IGNÁC: Magyarország három részre
oszlásának története. 1526-1608. Budapest, 1897. (A magyar nemzet története. V. Szerkesztette
Szilágyi Sándor.)
106