Tanulmányok Pápa város történetéből

párt vezetősége által támogatott Hoitsy Pált választották képviselővé, aki az 1906. évi
országos választások idején is elnyerte Pápa város mandátumát. 1905-ben a városban is
megalakult a koalíció vezérlő bizottsága, s bojkottot hirdetett az osztrák árukkal szemben.
Hoitsy egy bőrgyár építését kezdeményezte, illetve ígérte pápai választópolgárainak, s
felmerült egy olyan nagyobb laktanya építésének terve is, amelyben - Zalaegerszeggel együtt -
elférne az egész 7. huszárezred. A koalíciósok - köztük a függetlenségi pártiak - befolyása
azonban főként 1908 után látványosan csökkent. Az 1910. évi országos képviselőválasztásokon
elvesztették pápai mandátumukat is. A Nemzeti Munkapárt színeiben induló Antal
Gézát választották képviselővé. A kiegyezés utáni pápai országgyűlési képviselők sorából
kiemelhetjük Trefort Ágostont, Ráth Károlyt, Láng Lajost és Hegedüs Lórándot.
Pápa város életében a világháború kitörése jelentett nagy változást. Az általános mozgósítás, a
frontharcok, a járványok - kolera, tífusz, vérhas -, a gyárak termelésének visszaesése mindmind
hozzájárult a lakosság szenvedéseihez. A háború folyamán több iskolát és más
középületet hadikórházzá alakítottak át. A lakossági ellátásban egyre nőttek a zavarok.
Románia hadbalépése, 1916 után megindultak az erdélyi magyarok a Dunántúlra is. Pápára
1916. szeptember első napjaiban vonattal mintegy ezren érkeztek. Állataik egy részét is
magukkal hozták. A város szeptember 7-én népkonyhát nyitott számukra. Az őszirózsás
forradalom után a régi tisztikar is a helyén maradt.
A Tanácsköztársaság bukása után a városi közigazgatás visszanyerte korábbi jogait. A régi,
hagyományos egyesületek, klubok, körök élete is tovább folytatódott. Megszűnt azonban Pápa
város önálló képviselőküldési joga. Az új választókerületet Pápa és vidéke alkotta. Ide került
többek között Mezőlak, Nyárád, Mihályháza, Dáka, Külsővat, Vinár község.
Az 1920. január 25-26-i nemzetgyűlési választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés
Pártjának jelöltje, Szűcs Dezső gimnáziumi tanár győzött a kisgazdapárti Mohácsy Lajos
marcalgergelyi evangélikus lelkésszel szemben. Szűcs Dezső 6.863, míg Mohácsy Lajos 4.557
szavazatot kapott. Szűcs Dezső programbeszédében a nemzeti öntudat, a keresztény
erkölcsiség s a társadalmi jólét egységének fontosságát hangsúlyozta. Jelentősen megnőtt tehát
a szavazók száma s ez nem is kizárólag a hozzácsatolt falvak lakosságnövekedéséből eredt,
hanem az új választási rendelet demokratikus választójogi rendelkezéseiből, hiszen a választójogot
kiszélesítették, először alkalmazták Magyarországon a nőkre is kiterjedő általános,
egyenlő, titkos választójogot.
A városi közgyűlés 1920 januárjában tiltakozott első ízben az ismeretessé vált békefeltételekkel
szemben, amelyeket a nemzet sírbatételével azonosított. 1921-ben már az új nagyformátumú
konzervatív politikus, Bethlen István gróf táborát erősítette, aki a szenvedélyektől
mentes nyugalom megteremtésének programját vallotta. A közrend és a jogbiztonság
megteremtését, a személy- és vagyonbiztonságot, az ipar, kereskedelem, valamint ezzel párhuzamosan
a mezőgazdaság érdekeinek védelmét ígérte. Az 1922. évi választásokon Pápa és
vidéke országgyűlési képviselőjévé Paupera Ferencet választották. Előzőleg az 1919-es
választási rendelet helyett 1922-ben kiadott új rendelet már korlátozta a választói
jogosultságot, a vagyoni és az értelmi cenzus érvényesítése útján.
1933-ban alakult meg Gömbös új pártja, a Nemzeti Egység Pártja. Az 1935-ös országgyűlési
választásokon azonban a NEP hivatalos jelöltjével, vitéz Barcsay Gáborral szemben dr.
Sulyok Dezső ügyvéd győzött. Barcsay 5.147 szavazatával szemben ugyanis 5.606 voksot
kapott. Holott a NEP ritkán tapasztalható támadást intézett Sulyok Dezső ellen. Hazafiatlansággal,
a Tanácsköztársaság melletti szimpatizálással vádolták. Kísérleteztek mandátumának
megsemmisítésével is.
264