Tanulmányok Pápa város történetéből

egészében református vallású, nem elképzelhetetlen, hogy egy másik, minden bizonnyal
középkori eredetű templomot is használtak a főtéri templomon kívül. A szöveg nem zárja ki,
hogy az első „ideiglenes” kolostoruk és az 1680-ban elkészült új azonos helyen állt, egy 1676-
os oklevél pedig inkább alátámasztja. 53 1676-ban Esterházy Ferenc nemes Kozma Ferenc
házába, amely a mai rendházzal szemközt van (N°366.) 54 , beköltözteti a ferenceseket, „mivel
hogy Pater Franciscanus Uraimék elbontván Residentiájukat”, nincs hol lakniuk, és megengedi
nekik, hogy a jövő év Szent Márton napjáig ott lakjanak. Ezért Esterházy Kozma
Ferenc telkét szabaddá teszi és kiveszi a német kvártély alól.
A fent elmondottak alapján tehát feltételezzük, hogy a jelenlegi belváros északnyugati szélén
egy korábbi, az Árpád-korba visszanyúló település (Bellérszeg?) helyezkedett el, és ennek a
falunak a szélén állt egy templom. A területen lévő épületek funkciójukat veszítették egyrészt
az udvarnoki rendszer megszűnésekor, másrészt a település Pápával való összeolvadásakor;
ezért a Garaiak ezt a területet odaadták a ferenceseknek. Ugyanarra a területre való 17. századi
visszatérésük adhat magyarázatot arra, hogy oklevelekben miért nem találkozunk telekvásárlásukkal,
és indokolhatja a kolostornak sziget jellegű különállását az utcaredszerben. Ez
esetben egy olyan területtel kell számolnunk, amelynek különleges - nem jobbágytelek -
jogállása a korai időkben (Árpád-kor) létrejött, fenntartván elkülönülését a körülötte lévő
utcák rendszeréről. Ellenkező esetben nem képzelhető el, hogy a 17. századra teljesen megszilárdult
pápai utcaszerkezetből itt és ilyen formában egy nagyméretű területet ki lehessen
szakítani.
Pápa város jelenlegi kül- és belterületén álló középkori települések közül utoljára maradt az a
település, amely legmeghatározóbb volt az előzőekben felsoroltak közül, és ez maga Pápa.
Pápa neve az írásos forrásokban először 1225-ben szerepel, Smaragdus boldogemlékű
főesperest említik meg; az 1240-es évekből pedig plébánosról is tudósítanak az oklevelek. 55
Plébániatemplomának titulusa csak 1467-ben bukkan elő az oklevelekből. 56 Szent István
protomártír volt a védőszentje, akinek tisztelete napjainkig tovább él a város főterén álló
plébániatemplomban.
Pápa települését a város mai magját is alkotó főtérre és környékére helyezzük. 57 Ez a település
a veszprém-győri út északnyugat-délkelet irányú tengelye mentén alakult ki, középpontját egy
másik közlekedési útvonal határozta meg: a nyugat felé, Kéttornyúlak, Ság, majd Cell
irányába vezető út. 58 Keleti oldalának természetes határát egy nagy, mocsaras terület - az ún.
tó - alkotta, melyet a Tapolca és a Bakonyér táplált. Északról szintén a Tapolca vize akadályozta
meg a település terjeszkedését. A falunak dél felé természetes lehatárolása nem volt,
így ez irányú kiterjedését nem ismerjük. Területe a legkorábbi időkben nem léphetett túl a mai
belváros határán, és utcájának vonala a jelenlegi főutca irányával megegyezett. A főtéren a
település képe eltérő volt a mai állapothoz képest. E helyütt orsó alakú kiteresedés lehetett a
négyzetes térforma előtt. Talán ennek a térformának a maradványa az 1730-as évek körül
készült várostérképen látható két szigetszerű épületcsoport. 59 Az egyik a tér déli végén állt, a
másik a várkastély előtt az északi végen. Feltételezésünk szerint a legkorábbi időkben a falu
észak felé nem a jelenlegi irányban, nyugat felé kissé megtörve folytatódott, hanem a mai
főutca irányát követte a várkastély területén keresztül. Hogy a kastély területén - annak felépülése
előtt - az Árpád-korban település állott, azt a Mithay Sándor által végzett ásatások is
megerősítették. 60 A késő Árpád-kori Pápa egy fő közlekedési út mellett kialakult település
volt, középütt orsó alakú főtérrel, ahol temploma állt. A 14. század második felére a mai Pápa
lakott területére három település magját lokalizáltuk (Pápa, Zsemlér, Bellérszeg). A települések
közül az általunk Pápaként meghatározott fekvése volt a legkedvezőbb. Terjeszkedését
nem gátolták földrajzi tényezők, fejlődését pedig elősegítette, hogy egy forgalmas főút mellett,
31