Tanulmányok Pápa város történetéből

Hudi József
Pápa város önkormányzata 1848/49-ben
1847 november elején Veszprém megye két országgyűlési követe - a radikális liberális Hunkár
Antal s a lojalitásra hajló Sebestyén Gábor - még abban a hiszemben jelent meg a pozsonyi
diétán, hogy Magyarország zökkenők nélkül halad tovább a megkezdett reformok útján. 1848
áprilisában már mindketten tudták: lezárult a reformkorszak, letűnt a rendi világ, melynek
romjain megkezdődhet a polgári Magyarország felépítése. 1
Pápa városának lakói a kaszinókban, a főiskolai könyvtárban hozzáférhető újságokból,
előfizetett hírlapok híradásaiból, mesterlegények, kereskedők elbeszéléseiből értesültek az
európai polgári forradalmak kitöréséről, köztük a március 15-én kirobbant grazi és pesti
forradalomról, mely utóbbi felgyorsította és radikalizálta az országgyűlés törvényhozó
munkáját. Az utolsó rendi országgyűlés néhány hét leforgása alatt megszüntette a feudális
kiváltságokat, felszabadította a jobbágyságot, s lerakta a polgári állami és társadalmi
berendezkedés alapjait. 2
A békés átmenet
A vértelen pesti forradalom híre 1848. március 16-án, a délutáni órákban ért Pápára. „Amint a
marczius 15-iki engedmények híre Pápára eljutott, egyszerre minden ajkon a szabadság,
testvériség, s egyenlőség nagy szavai hangzottak és három színű kokárdák/na/k, se hossza se
vége nem volt...” - írta a pápai bencés kolostor háztörténetének krónikása. 3
A forradalom hírére közel 400 lelkes fiatal vonult a város főterére, ahol Kossuth arcképe
díszelgett. A városi tanács - a várható tömegmozgalom fékentartására - az események elébe
ment, s estére díszkivilágítást rendelt el. Este 8 órára már hatalmas tömeg gyűlt össze a Fő
téren. Egy órával később az ún. Grófi útról (korábban Bajcsy-Zsilinszky, ma szintén Gróf út)
megkezdődött az ünnepi felvonulás. A Fő térre vonult a mintegy 6.000 ember. Az első
sorokban a diákok és a városi dalegylet tagjai meneteltek, nyomukban a polgárok és mesterlegények
haladtak. A menet elején három zászló emelkedett a magasba: az egyik felirata a
szabad sajtót, a másik Kossuthot, a harmadik a hazát éltette. 4
A téren az ünnepséget a dalegylet a Szózat eléneklésével nyitotta meg, majd a polgári
átalakulásban szerepet játszó nádorért mondtak hálaimát. Aztán kisebb csoportokra
szakadozva, énekelve, ünnepi hangulatban járták a város utcáit. 5 A főiskolai diákság Tarczy
Lajos házánál is tisztelgett. A népszerű professzor házának falára - éljenzések közepette -
plakátot helyeztek, amely a koporsóba zárt „cenzúrát” ábrázolta. 6 (A szabaddá vált főiskolai
sajtó a következő napokban meg is kezdte a forradalmi sajtótermékek előállítását.) 7 Onnan a
bencés kolostorhoz vonultak, ahol a bencés gimnázium igazgatóját - eleddig volt nyomdai
cenzort - gúnyoló beszédeket tartottak. 8
Másnap, március 17-én a főiskola tanácsa a kicsapongások elkerülésére, a rend fenntartására
önkéntes jelentkezőkből „társaik békés viseletére ügyelő őrsereg” felállítását határozta el, és
az igazgatót bízta meg a szervezéssel. 9 A hallgatóknak fegyverük ekkor még nem volt.
Műkedvelő előadások bevételeiből szerették volna a szükséges összeg egy részét előteremteni.
10
200